A szabadságkiadás buktatói
A szabadság kiadása a munkaügyi ellenőrzések egyik központi kérdése. Ellenőrzéskor nemcsak azt nézik, hogy munkáltató jól számolta-e ki a szabadságnapok számát. Azt is ellenőrzik, hogy a szabadság nyilvántartása szabályszerű-e. A munkaügyi ellenőrök emellett a munkavállalókkal is elbeszélgetnek, így ellenőrizve kimutatások valódiságát. Melyek a szabadság kiadásának szabályai? Blogunkból megtudhatod!
Alap- és pótszabadsággal rendelkezünk
Munkavállalóink alap és pótszabadsággal rendelkeznek. Az alapszabadság éves mértéke 20 nap, ehhez jönnek hozzá a pótszabadságok, melyek a következőkből adódnak:
– az életkorból,
– a gyermekekből
– és a külön megállapodásokból (pl.: vezetői, tanulmányi szabadság).
Ha valakivel év közben létesítünk munkaviszonyt, szabadságát időarányosan kell kiszámolnunk.
Ki dönt a szabadságról?
A szabadságot alapszabályként tárgyévben kell kiadnunk, melytől még a munkavállaló határozott tiltakozása esetén sem tekinthetünk el (a kivételeket a következőkben részletezzük). A szabadság konkrét időpontjáról a munkavállalót legalább 15 nappal korábban tájékoztatnunk kell. A legfontosabb azt tudnunk, hogy a szabadság kiadásának ideje alapvetően a munkáltató döntése. Csak az éves szabadság 7 munkanapjáról döntheti el önállóan a munkavállaló, hogy mikor szeretné felhasználni. Ezt maximum két részletben veheti ki és igényét 15 nappal korábban jeleznie kell. Ez a szabály nem alkalmazható a munkaviszony első három hónapjában (általában ez a próbaidő), amikor a munkáltató döntheti el, hogy engedi-e a szabadságot vagy sem. Munkáltatóként biztosítanunk kell, hogy munkavállalóink naptári évenként legalább egyszer 14 egybefüggő naptári napig pihenhessenek. Ennek számításába a pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat is figyelembe kell venni. A 14 napos pihenőidőtől akkor térhetünk el, ha erre külön megállapodást kötöttünk a munkavállalóval. Ennek kezdeményezése munkáltatói és munkavállalói oldalról is felmerülhet. Példa: a munkáltató nem tudja megoldani a pénzügyi munkatárs helyettesítését a 14 napos szabadság alatt (nincs, aki kezelje a házi pénztárt). Ekkor kezdeményezheti, hogy a munkatárs rövidebb időre mondjuk 10 napra menjen szabadságra. Munkavállalónál is előfordulhat, hogy kedvezőbb, ha többször rövidebb időre mehet szabadságra. Ilyen eset lehet, ha a munkavállaló tanulmányokat folytat és a vizsgákra való felkészülésre szeretné a szabadságát felhasználni.
Szabadság átvitel
A szabadság tárgyévben történő kiadástól néhány esetben eltérhetünk:
– ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődik, a szabadságot a követő év március 31-ig adhatjuk ki
– előfordulhat, hogy nem lehetséges a szabadság kiadása betegség, fizetés nélküli szabadság miatt (pl.: gyedről visszatérő anyukánál). A felhalmozódott szabadságot ebben az esetben a munkavállaló visszatérésétől számított 60 napon belül kell elkezdeni kiadni
– tárgyévben minősül kiadottnak az a szabadság, melynek a következő évre áthúzódó része nem haladja meg az öt munkanapot (például a munkavállaló 2017. december 20-tól 2018. január 8-ig van szabadságon);
– a munkáltató és a munkavállaló megállapodhat arról, hogy az életkori pótszabadságot (1-10 munkanap) a munkáltató az esedékesség évét követő évben adja ki. A megállapodást minden évre külön kell megkötni!
Kivételesen fontos gazdasági érdek vagy súlyosan érintő ok
Az előre nem látható váratlan események a munkáltató működésében, befolyásolják a szabadság kiadását.
Ilyen esemény lehet
– a kivételesen fontos gazdasági érdek
– a súlyosan érintő ok.
Kivételesen fontos gazdasági érdekről akkor beszélünk, ha a megrendelői igények megnövekedése, a vállalkozás piacszerzése miatt hirtelen munkatöbblet keletkezik, melynek nem teljesítése jelentős gazdasági kárt okozhat a vállalkozásnak. A súlyosan érintő ok ezzel szemben egy „vészhelyzet”. Ez lehet például több dolgozó egyidejű megbetegedése, vagy egy árvízi helyzet, amikor menteni kell a vállalkozás eszközeit. Ezekben az esetekben a munkáltató
– a szabadság időpontját módosíthatja
– a már megkezdett szabadságot megszakíthatja
– a szabadság egynegyedét az esedékességet követő év március 31-ig is kiadhatja.
A szabadság megszakítása vagy időpontjának módosítása esetén a munkáltatónak azonban meg kell téríteni a munkavállaló kárát. Ez lehet például a visszaút utazási költsége vagy a lefoglalt nyaralás módosításának a díja.
Év végi leállások és a szabadság
Egyes vállalkozások az év végén, vagy az év adott időszakában leállítják tevékenységüket. Munkáltatóként rendelkezhetünk úgy, hogy a szabadság egy részét ekkor adjuk ki. Problémát okozhat, ha egy munkavállalónak nincs elég szabadsága a leállás idejére mert még csak 1-2 hónapja dolgozik a vállalkozásunknál. Ebben az esetben a munkavállalót az állásidőre vonatkozó szabályok szerint kell mentesíteni a munkavégzés alól (alapbérre lesz jogosult).
Betegség alatt nem adható szabadság a munkavállalónak
Ha a munkavállaló szabadsága alatt megbetegszik és erről orvosi igazolása van, akkor a betegség időtartamára nem adhatjuk ki a szabadságot. A betegség ideje alatt a munkavállaló betegszabadságra vagy táppénzre jogosult. Az így megmaradt szabadságot új időpontban kell kiadnunk. Ha ezt elmulasztjuk magatartásunk szabálytalannak minősülhet (ne felejtsük a hatóság ellenőrizni tudja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő rendszerében ezeket az adatok).
Részmunkaidős munkavállalónak teljes szabadság jár
A részmunkaidőben például napi 4 órában vagy a hét meghatározott napjain foglalkoztatott munkavállalónak sem jár kevesebb szabadság. Esetükben a szabadságot ugyanúgy kell kiszámolni, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében. A különbség a fizetendő távolléti díjban lesz, amit a részmunkaidőre járó díjazás alapján határozunk meg.
Szabadság több munkaviszony esetén
Ha munkavállaló több cégnél is dolgozik, akkor a szabadságot minden munkaviszonya alapján külön-külön kell kiadni. Így előfordulhat, hogy míg az egyik munkahelyén a szabadságát tölti a munkavállaló, addig a másik helyen munkát végez.
A szabadság megváltása
A szabadság pénzbeli megváltása kizárólag a munkaviszony megszűnése esetében lehetséges akkor, ha az időarányos szabadság nem került kiadásra (kivétel ez alól az említett alkalmi és diákmunka). Ha a munkavállalónak több szabadságot adtunk ki, mint amennyire a kilépés napjáig jogosult lett volna, a kifizetett szabadságpénzt nem kérhetjük vissza (a munka törvénykönyve alapján).
A szabadság kiadásának nyilvántartása
A szabadság nyilvántartásának ellenőrzése a munkaügyi ellenőrök egyik kedvenc területe. Be kell mutatni, hogy a munkáltató kiadta az éves szabadságokat és azt is, hogy a munkavállaló rendelkezhetett a 7 munkanap szabadságával. (Ez utóbbit pl. a munkavállaló írásos szabadságkérelmének bemutatásával.) Habár szabadságot szóban is kérhet a dolgozó, mégis jobb számítógépes programot, e-mailt vagy szabadságengedély tömböt (nyomtatványboltban kapható) használni. A kiadott szabadságok nyilvántartása történhet kartonokon, táblázatban, számítógépes programon, munkaidő nyilvántartásban. Ezeket az adatokat kell a bérszámfejtésnek is továbbítani, hogy a munkavállalók bérének számítása ez alapján történjen meg.
Alkalmi munkavállalóknak, és iskolaszövetkezeti diákoknak is jár szabadság
Szabadság az alkalmi munkában és diákmunkában végzett munka esetén is keletkezik. A munka törvénykönyve ezekben az esetekben nem írja elő a munkáltatónak, hogy a szabadságot kötelezően ki kellene adni, csak azt, hogy a ki nem adott szabadságot pénzben kell megváltania (csak a fél napot vagy azt meghaladó szabadság esetén).
Példák
Alkalmi munkás 2017. július 10-12 között van bejelentve 3 nap munkára. 45 éves, ezért 20 nap alap és 10 nap életkor alapján járó szabadsággal rendelkezik Időarányos szabadság: 30/365*3= 0,2465. Mivel a számított szabadság nem éri el a fél napot a munkavállaló nem jogosult a szabadságra. Ha ugyanez a munkavállaló egy éven belül 90 napot dolgozik a munkáltatónál, de rövid bejelentésekkel, akkor sem jogosult szabadságra, mert mindig az adott bejelentés időtartama számoljuk ki a szabadságot. A munkáltatónak nincs a szabadságra vonatkozóan összeszámítási kötelezettsége. Ha fenti munkavállaló turisztikai idénymunkára 120 napra folyamatosan be lenne jelentve, akkor már járna az időarányos szabadság. Időarányos szabadság: 30/365*120= 9,8 nap = 10 nap
Munkabaleset és szabadság kapcsolata
A szabadság célja a munkavállaló testi, szellemi felfrissülésének biztosítása. Ha a szabadságot nem adjuk ki, nem biztosítjuk a pihenést könnyen előfordulhat, hogy a munkavállaló előbb-utóbb hibázni fog, ami munkabalesethez vezethet. A munkáltató felelősségének megállapításánál vizsgálják, hogy a szabadság kiadására vonatkozó előírásokat betartotta-e a munkáltató, ha munkabaleset történik. Megnézik, hogy a baleset nem azért következett-e be, mert a munkavállalónak nem biztosítottuk lehetőséget a pihenésre és ezért kimerült volt.
Forrás: Új Média Kft.