Mire való és kinek kötelező a könyvvizsgálat?

A könyvvizsgálat valójában a vállalkozás gazdálkodásának az ellenőrzése akkor, amikor még van lehetőség beavatkozni a nemkívánatos folyamatokba. A könyvvizsgáló azt ellenőrzi, hogy a vállalkozás mindenben az előírásoknak, szabályoknak, törvényeknek megfelelően készíti-e az elszámolásait. Nem azt vizsgálja, hogy például egy újabb étterem megvásárlása üzleti szempontból jó döntés volt-e. Ez szakmai kérdés, nem az elszámolások jogszerűségét érinti. Azt viszont megnézheti, hogy egy adott beruházáshoz elszámolt számlák valóban összefüggésben vannak-e az ott folyó tevékenységgel vagy nem. A könyvvizsgáló átlátja a cég gazdálkodásának egészét. Képet kap a folyamatokról, a vagyonról, hiszen ezekről jelentést is kell készítenie. De beleláthat a legapróbb számlák elszámolásba is, felfedezheti a legkisebb hiányosságokat is. Összességében a könyvvizsgálónak az a dolga, hogy a gazdálkodás szabályosságát vizsgálja meg. Ő ellenőrzi a könyvelő munkáját is, neki kell észrevennie, ha könyvelési vagy más hiba miatt a cég megsérti az elszámolásokra vonatkozó törvényeket.

KINEK VAN SZÜKSÉGE KÖNYVVIZSGÁLÓRA?

A könyvvizsgálati kötelezettséget főként a számviteli törvény írja elő. Azért főként, mert az általános szabály mellett más jogszabály is bármikor kötelezővé teheti a könyvvizsgálatot. Uniós pályázati támogatás esetén is előírhatják, hogy a program megvalósítása után a teljes elszámolást könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. Az általános szabályok szerint azoknak a cégeknek kötelező a könyvvizsgálat, amelyek a számviteli törvény hatálya alá tartoznak, és kettős könyvelést alkalmaznak. Egyéni vállalkozók nem tartoznak a törvény hatálya alá, nekik nem kell könyvvizsgálatot végezni. Általában az evás és kisadózó vállalkozásoknál sincs szükség könyvvizsgálatra – néhány esetet kivéve, de erről majd később írunk részletesen. Az általános szabály alól szerencsére a törvény azonnal felmentést is ad a kisebb, a megszabott értékhatárt el nem érő társaságoknak. Az értékhatár 2017-ben megváltozott, magasabb lett, ami azt jelenti, hogy több ezer vállalkozás mentesült a könyvvizsgálati kötelezettség alól.

A mentesség értékhatára jelenleg (2017-ben) a következő:

• a vállalkozás éves bevétele nem magasabb 300 millió forintnál
• az alkalmazotti létszám nem haladja meg az 50 főt.

Mindkét feltételnél a tárgyévet megelőző 2 év átlagát kell nézni. A könyvvizsgálat alóli mentességhez mindkét feltételnek egyszerre teljesülnie kell. (Vagyis akkor is kell könyvvizsgálat, ha a bevétel átlag kisebb 300 milliónál, de az alkalmazotti létszám meghaladja az 50 főt.)

HOGYAN KELL ÉRTENI EZEKET AZ ÉRTÉKHATÁROKAT?

Ha egy 20 főt foglalkoztató társaság előző évben 500 millió forint bevételt ért el, az azt megelőző évben viszont csak 99 milliót, akkor a két év összes bevétele 599 millió, az átlaga pedig nem haladja meg a 300 milliót. Tehát nem kell könyvvizsgáló. Más a helyzet, ha nincs két egész éve a társaságnak, mert csak most alakult. Ilyenkor arányosítani kell, azaz a rendelkezésre álló adatot ki kell terjeszteni egész évre. Ha például a 99 milliós bevételt a társaság úgy érte el, hogy november elsején alakult, akkor ezt 1/6 évnyi bevételnek kell tekinteni. Éves bevételként ebben az esetben 6x99 milliót, azaz 594 milliót kell tekinteni, ami a következő év 500 milliójával már kötelezővé teszi a könyvvizsgálatot. Ha csak tavaly alakult a vállalkozás, és még egyetlen teljes lezárt éve sincs, akkor elsőként a tavalyi töredék évet kell egész évre kiegészíteni. A másik szám pedig az idei év várható bevétele lesz, azt meg kell becsülni. Ez alapján lehet eldönteni, hogy kell-e könyvvizsgáló vagy nem. Például egy tavaly októberben alakult cégnek 20 milliós bevétele volt október és december között. Egész évre kiegészítve ez 80 milliónak felel meg. Önmagában ettől még nincs könyvvizsgálati kötelezettség. De már tudjuk, hogy idén bejött egy nagy megbízás, ami év végére fel fogja tolni az éves bevételt 530 millió forintra. Így a várható idei nagy összeggel számolva az átlagot, a társaság már átlépi azt a határt, amitől felfelé már könyvvizsgálóval kell ellenőriztetnie a gazdálkodását.

AMIKOR A BEVÉTELI HATÁR ALATT IS KELL KÖNYVVIZSGÁLÓ

Több esetben a megadott bevételi határ alatt is kötelező lehet a könyvvizsgálat.
Ezek a következők:

– ha a könyvvizsgálatot valami más jogszabály írja elő

– takarékszövetkezetek számára

– konszolidálásba bevont vállalkozás számára

– külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe számára

– annak a vállalkozásnak, amely a megbízható és valós kép érdekében kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól (Például ha az éves beszámoló valamilyen bonyolultabb pénzügyi, befektetési művelet miatt nem adna valós képet a cég eredményeiről. Ilyenkor a beszámolóhoz csatolnak egy kiegészítő mellékletet, ami erre magyarázatot ad.) Erre a számviteli tv. egy szabálya ad lehetőséget.

– a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó (ide tartoznak pl. a tőzsdére bevezetett cégek vagy a biztosítók)

– ha a társaságnak 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozása van.

A KÖNYVVIZSGÁLÓ KIVÁLASZTÁSA

A könyvvizsgáló megbízásáról mindig a társaság legfelsőbb szervének kell döntést hoznia. Itt tehát nem dönthet az ügyvezető, mint például egy könyvelő megbízásakor, felvételekor. A könyvvizsgálóról a kft. taggyűlésének kell döntést hoznia. Az előző év üzleti beszámolójának elfogadásakor kell könyvvizsgálót, vagy könyvvizsgáló céget választani. Új társaságnál (ha nincs jogelődje), ha szükség van rá, akkor még az üzleti év lezárása előtt meg kell választani a könyvvizsgálót. Könyvvizsgáló csak az lehet, aki a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja. A könyvvizsgáló megbízása nem bontható fel, csak nagyon indokolt esetben. Az nem elég indok, hogy a könyvvizsgáló véleménye eltér a cégvezetés véleményétől egyes kérdésekben. Hiszen éppen az a dolga, hogy megtalálja, felderítse, ha a cég valamit szabálytalanul végzett. Nem lehet elég ok a megbízás felmondásához, ha a cég ragaszkodik egy szabálytalan megoldáshoz, aminek a szabálytalanságára egyébként a könyvvizsgáló felhívta a figyelmüket. Ha valamilyen ok miatt a könyvvizsgáló mégis lemond, vagy a cég megszünteti a megbízását, akkor ennek az okát is közölni kell a könyvvizsgálói kamarával.

KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS

A könyvvizsgáló fő feladata, hogy ellenőrizze az éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló valódiságát és szabályszerűségét. Az ellenőrzések alapján készít egy összefoglaló jelentést, amit az éves beszámolóval együtt hoznak nyilvánosságra. Ebben a jelentésben nem szerepel, hogy a vállalkozás mennyire életképes, vagy milyen jók a vezetés szakmai döntései. Nem hatékonyságról és eredményességről kell véleményt mondania, csakis arról, hogy a gazdálkodás szabályosan történt-e.

KÖNYVVIZSGÁLÓI ZÁRADÉK

Néha előfordul, hogy a társaság közgyűlése, taggyűlése megváltoztatja az éppen tárgyalt éves beszámoló adatait. Az is előfordulhat, hogy a könyvvizsgáló utólag értesül valami olyan tényről, ami miatt az könyvvizsgálói jelentés, amit taggyűlés előtt készített, már nem igazán tükrözi a valóságot. Ilyenkor a könyvvizsgáló még egy külön záradékot fűz hozzá a már elkészített jelentéséhez. Ez a könyvvizsgálói záradék. Ezt a záradékot is letétbe kell helyezni és közzétenni a mérleggel és beszámolóval együtt. A törvény csak a 300 milliós éves bevételi határ vagy 50 alkalmazott fölött teszi kötelezővé a könyvvizsgálatot, de önként a kisebb cégek is dönthetnek úgy, hogy elkészíttetik ezt a dokumentumot.

KÖNYVVIZSGÁLAT EGYÉB TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK ALAPJÁN

Vannak olyan helyzetek, amikor az egyébként könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozásoknak is könyvvizsgálóval kell ellenőriztetniük a gazdálkodásukat.
Néhány példa erre a kötelezettségre:

– devizanemek közötti váltás: ha például a társaság eddig forintban számolt, de át akar térni eurós elszámolásra, vagy fordítva. Ilyenkor az áttérés napján mérleget kell készíteni, s ezt a mérleget könyvvizsgálónak kell hitelesítenie.

– Átalakulás, egyesülés, szétválás. Gazdasági társaságok átalakulásakor (ez lehet egyesülés, beolvadás, szétválás stb.) az érintett társaságokról teljes vagyonmérleget és vagyonleltárt kell készíteni. Ezeket könyvvizsgálónak kell hitelesítenie.

KÖNYVVIZSGÁLATI KÖTELEZETTSÉG KISVÁLLALKOZÓKNÁL

A 300 millió forintos bevételi értékhatár miatt a legtöbb kisvállalkozó csak igen ritkán találkozik könyvvizsgálati kötelezettséggel. Számukra ez a teher akkor merül fel, ha a vállalkozás az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) vagy a kisadózás (kata) hatálya alól akar kilépni. Ilyenkor a kis bt. vagy közkeresti társaság az egyszerűsített adózási formából visszatér a számviteli törvény hatálya alá, azért van szükség a számukra elég költséges eljárásra. Mindkét esetben az eva vagy kata alóli kilépés napjával a társaságnak leltár alapján nyitómérleget kell készítenie. Ebbe a nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. Ugyanezt kell tenni akkor is, ha valaki szeretne megszüntetni egy evás vagy kisadózó vállalkozást. Ahhoz, hogy a katás, evás céget megszüntessük, először ki kell lépni a kata, eva alól, és be kell lépni normál adózás alá. Csak így lehet elindítani a végelszámolást, vagy egyszerűsített végelszámolást. Vagyis ugyanúgy kell eljárni, mint amikor a cég kikerül a kata vagy eva hatálya alól. Nyitó mérleget kell készíteni, amit a könyvvizsgálónak kell ellenőriznie.

Tehát egy evás vagy kisadózó bt. megszüntetése nem lehetséges könyvvizsgáló közreműködése nélkül.

Forrás: Új Média Kft.

További kérdések esetén, keress minket a megadott elérhetőségek valamelyikén!