Szálláshely-szolgáltatás, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett
Egy kedves olvasónk rokkantsági ellátás mellett szeretne szobakiadással foglalkozni. Arra lenne kíváncsi, hogy megváltozott munkaképességűként milyen vállalkozási formában érdemes ezt a tevékenységet végeznie, milyen szabályok vonatkoznak rá.
A szálláshely típusa meghatározza a vállalkozási formát
Adózási szempontjából nem mindegy, hogy kereskedelmi, vagy nem kereskedelmi szálláshelyről van-e szó. A kereskedelmi szálláshelyet azért építették, vagy alakították ki, hogy az ottani szobákat, férőhelyeket pénzért kiadják. Kereskedelmi szálláshely például egy szálloda, egy panzió, egy kemping, ifjúságiszálló stb. A nem kereskedelmi szálláshelyet (más néven egyéb szálláshelyet) ezzel szemben nem kizárólag azért hozták létre, hogy ott szálláshelyeket adjanak ki, hanem pl.: lakhatási, pihenési célra. Nem kereskedelmi szálláshely lehet egy nyaraló, egy lakás, vagy annak egy lehatárolt része. (Pl.: tetőtérben kialakított apartman, vagy kiadó szoba konyhasarokkal, vagy teakonyhával és fürdőszobával). Az egyéb szálláshely maximum 8 szobával, és 16 ággyal rendelkezhet.
Egyéb szálláshely működtetése
A nem kereskedelmi szálláshely üzemeltetéséhez nincs szükség vállalkozásra, nem kell egyéni vagy társas vállalkozást (bt.-t, kft.-t) létrehozni. Ezt a kedvező adózási feltételek miatt jellemzően adószámos magánszemélyként végzik az ingatlantulajdonosok (ritkábban egyéni vállalkozóként). A szolgáltatás elindításához a NAV-tól adószámot kell igényelnünk a T101 nyomtatványon. Adószámos magánszemélyként a szálláshely kiadásból szerzett jövedelmünk önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. (Ez azt jelenti, hogy olyan jövedelem, ami nem munkaviszonyból, keresőtevékenységből származik. Ilyen jövedelem például az ingatlan bérbeadásból vagy ingatlan eladásból befolyt pénz is.) A rokkantnyugdíjat vagy rehabilitációs ellátást kapók egy bizonyos jövedelem (jövedelemkorlát) felett elveszítik az ellátásra való jogosultságot. (lásd lejjebb) Ez a korlátozás azonban nem vonatkozik az önálló tevékenységből származó jövedelemre. Tehát adószámos magánszemélyként akármennyi jövedelmet szerezhet a rokkantnyugdíjas a szállásadásból, nem veszíti el a rokkantsági ellátását.
Ha kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetünk
Kereskedelmi szálláshelyet csak vállalkozási formában lehet üzemeltetni. Vagyis ha nincs kft.-nk vagy bt.-nk, akkor legalább egyéni vállalkozónak kell lennünk.
A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülőknek a vállalkozás indításakor figyelembe kell vennie a következő szabályokat:
– Főállású vállalkozónak minősülnek, mert a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás nem minősül nyugdíjellátásnak (saját jogú). Ez azt jelenti, hogy járulékot (pl.: tb, nyugdíj) a főállású vállalkozónak megfelelően kell megfizetniük (1997. évi LXXX. törvény 4. § f pont)
– Egyéni vagy társas vállalkozóként (bt., kft. a munkavégzésében személyesen közreműködő tulajdonosaként) nem kereshet bármennyit. Ha a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150 %-át, akkor az ellátását megszüntetik. (2017-ben a garantált bérminimum 161 000 Ft.) (A vállalkozás vezetőjeként a garantált bérminimumot kell figyelembe venni, de ha csak például éjszakai portásként dolgozunk a saját vállalkozásunkban, akkor a minimálbért.)
A jövedelemkorlát vonatkozik:
- arra az egyéni vállalkozóra, aki átalány, eva, vagy a tételes költségelszámolás alapján adózik
- és a társas vállalkozóra, aki személyes közreműködésért jövedelmet kap (tagi kivét).
A rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó lehet-e KATA adóalany?
A rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó is lehet KATA-s. De csak abban az esetben nem minősül főállású katásnak, ha
- a teljes hónapra kapja a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást (elsejétől a hónap utolsó napjáig)
- és az egészségkárosodás mértéke nagyobb 50 százaléknál. (2012. évi CXLVII. Törvény 2. § f pont).
Ha ez a két feltétel együttesen nem teljesül, akkor főállású kisadózónak minősülünk.
Vonatkozik-e jövedelemkorlát a KATA-s adóalanyra?
A főállású kisadózónál a jövedelmet a fizetett adó határozza meg. Havi 50 ezer forintos adó esetén a jövedelem 90 ezer forint. Ha valaki a társadalombiztosítási ellátásai növelése érdekében emelt összegű (75 ezer forintos) KATA-t fizet, akkor a jövedelme 150.000 forint. Tehát a jövedelmet a fizetett adó határozza meg és nem az, hogy mennyi bevételt számláztunk ki. A főállású KATA-s vállalkozó jövedelme a minimálbér 150 százaléka alatt van, így a rokkantsági/ rehabilitációs ellátást katásként nem veszítjük el. A nem főállású KATA adózó nem biztosított, így nincs is járulékalapnak számító jövedelme. Ezért ha rokkantsági / rehabilitációs ellátás mellett nem főállású katásként vállalkozunk, akkor a kiszámlázott bevételeinket nem kell figyelembe venni a jövedelemkorlátnál.
Rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás?
A megváltozott munkaképességű személy megromlott egészségi állapota miatt nem tud tovább dolgozni. Ha rehabilitálható, azaz helyreállítható az egészsége, nincs visszafordíthatatlan egészségkárosodása: rehabilitációs ellátásra jogosult, Ha az egészségkárosodás olyan mértékű, ami kizárja, hogy az érintett újra dolgozzon, vagy ha idővel ugyan visszatérhetne a munkaerőpiacra ( azaz rehabilitálható), de az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig már kevesebb mint 5 év van hátra: rokkantsági ellátásra jogosult. Arról, hogy ki, melyik ellátásra jogosult a rehabilitációs hatóság dönt.
Forrás: Új Média Kft.