Az is túlóra, amit a főnök csak tudomásul vesz

2017. december 21., címkék: foglalkoztatás, vállalkozás

Ki kell-e fizetni a túlórát akkor, ha azt nem rendelte el a munkáltató, csak éppen tudomásul veszi, hogy a dolgozó tovább végzi a munkáját? A válasz: igen, ez is túlórának minősül. A dolgozó joggal kérheti az ilyen túlórák kifizetését is.

Gyakori eset szinte minden munkahelyen, hogy a dolgozók a munkaidő végére nem készülnek el valamilyen feladattal. De hajtás van, a munkát be kell fejezni, különösen akkor, ha nem biztos, hogy az idő másnap reggel is engedi még a munka folytatását. Mi történik ilyenkor? A munkások egyre mérgesebben ugyan, de legtöbbször szó nélkül teszik a dolgukat, s keverik a betont, vagy szerelik a gipszkartont még egy-két órán át. Addig maradnak, amíg nem végeznek az aznapra kitűzött feladatukkal. Sok munkáltató az ilyen órákat nem szívesen fizeti ki. Fel sem tüntetik az elszámolásokban, hiszen szó sincs hivatalosan elrendelt munkavégzésről. Miért nem végzett időben, nem igaz? – gondolják sokan. Jó tudni: az ilyen el nem rendelt túlóra is túlóra. Nem csak az számít rendkívüli munkavégzésnek (túlórának), amit a munkáltató elrendel. Ha tudomásul veszi, hogy alkalmazottja a munkaidő után is tovább folytatja a munkáját, az pontosan olyan, mintha a túlórát ő rendelte volna el. Feltéve, hogy a túlórára valóban szükséges. Az Adózóna internetes oldal hoz fel példaként egy régebbi bírósági határozatot, amely ezt alátámasztja.

Eszerint akkor tekinthető a munkaidőn túli munkavégzés túlórának, ha

  • azt munkáltató tudomásul veszi,
  • és a munkavégzés az ő érdekében szükséges és indokolt.

Az tehát nem rendkívüli munka, ha valaki a munkaidő végén még egy órát feleslegesen pepecsel, hogy teljen az idő. Akkor sem, ha ezt látja a munkaadója is, és nem szól érte. Ha viszont azon dolgozik, hogy befejezze a napközben megkezdett munkafolyamatot, akkor az már túlórának , azaz rendkívüli munkavégzésnek minősül. Rendkívüli munka az is, ha a főnök egyszerűen közli, hogy ma tovább kell bent maradni. A törvény nem ismer ingyen munkát. Van olyan állami vezető is, aki kijelentette, hogy az általa vezetett minisztériumban napi 9-10 óra az elvárás mindenkivel szemben. Ezt ő sem teheti meg jogszerűen, ha a plusz órákat nem fizeti ki rendkívüli munkavégzésként.
A Munka Törvénykönyve szabályai szerint rendkívüli munkaidők az alábbiak:

  • a napi munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő,
  • heti elszámolás esetén az előírt heti munkaidőt meghaladó munkaidő
  • az ügyelet ideje
  • munkaidőkereten felüli munkaidő ((Munkaidőkeret: amikor nem napi munkaidőt nézünk, hanem pl. 3 hónapra kell teljesülnie az előírásoknak. Ez egy három hónapos keret.)

A rendkívüli munkaidőt szóban is el lehet rendelni, de a dolgozó kérésére írásba is kell adni. A munkáltató nem tagadhatja meg, hogy írásba foglalja a pluszmunka elrendelését.

Évente legfeljebb 250 óra lehet
A túlóra ideje erősen korlátozott. Egy évben összesen 250 órát lehet így teljesíteni, többet nem. Ez alól csak a tényleg rendkívüli helyzet a kivétel: baleset, elemi csapás, súlyos kár, egészséget vagy környezetet fenyegető veszély elhárítása esetén nem kell az órákat számolgatni. Ha kigyullad egy raktár és ki kell pakolni a szomszédos épületet, hogy az átterjedő tűz ne égessen el mindent, akkor nem az időbeosztással kell foglalkozni. Az ilyen helyzet felmentést ad a korlátozás alól. Nem tervezhető túlóra munkaszüneti napra. (Azaz ünnepnapra. A hétvégi napok általában nem ünnepnapok.) Például a 2017-től munkaszüneti nappá vált nagypéntekre nem lehet a dolgozókat berendelni. E szabály alól azonban van kivétel: munkaszüneti napra is elrendelhető túlóra akkor, ha az illető olyan munkarendben dolgozik, hogy normál esetben is eshet a beosztása munkaszüneti napokra.
Például ha munkaidőkeret alapján van meghatározva a munkaidő. A munkaidőkeretben dolgozók esetében néha az okoz zavart, hogy mit kell túlórának tekinteni? Csak azt, ha a keret idejét lépi túl, vagy azt is, ha a keretben még lenne óra bőven, de a napi munkaidőt lépi túl a dolgozó?
A válasz:mindkettőt. Ha valakinek a két hónapra eső munkaidőkerete 340 óra, de 360 órát dolgozott, akkor van 20 óra túlórája. De az is túlóra, ha az aznapra meghatározott munkaidőt túllépi. Például még csak 150 óránál jár, de a napi beosztás szerint ma 8 órát kellett volna dolgoznia, a főnök viszont bent fogja még egy órára. Ez is túlóra, vagy rendkívüli munkavégzés és pótlékot kell rá fizetni a munkaadónak.

A munkaidő-nyilvántartásban látszania kell!
A túlórát pontosan nyilván kell tartani. A munkaidő- nyilvántartáson fel kell tüntetni:

  • a túlóra kezdő és befejező idejét,
  • és az időtartamát.

Ezért sem elég munkaidő-nyilvántartás helyett egy egyszerű jelenléti ív. Ha a dolgozó csak azt írja be, hogy reggel 7-kor érkezett és délután 5-kor távozott, abból sok minden nem derül ki. Nem lehet megállapítani, hogy:

  • ebből mennyi volt a normál munkaidő,
  • mennyi a rendkívüli munkaidő, és
  • mennyi volt a pihenő.

A túlóra után bérpótlék vagy szabadidő jár
A túlórára 50 százalék bérpótlékot kell fizetni. Ez vonatkozik a vasárnapokra is. A munkaszüneti napon történő rendkívüli munkavégzésre viszont 100 százalékos pótlékot kell kifizetni. Plusz bér helyett a túlóra szabadidővel is kifizethető, de erről a feleknek előre, írásban kell megállapodniuk. Ha valakit a heti pihenőnapján hívnak be rendkívüli munka keretében dolgozni, akkor arra szintén 100 százalék pótlék jár, vagy egy másik pihenőnap és 50 százalékos bérpótlék.

Forrás: Új Média Kft.

További Kérdések esetén, keress minket bizalommal!