Minimálbért, vagy garantált bérminimumot kapjanak a konyhai dolgozók?
Milyen bért kell adni annak a konyhai dolgozónak, aki főz vagy süteményeket készít, de nem rendelkezik szakács vagy cukrász végzettséggel? Mi dönti el, hogy a minimálbér, vagy a garantált bérminimum lesz-e az elvárás?
Egy pincér, vagy jó szakács esetén ma már nem érdemes feltenni a kérdést, hogy minimálbérre vagy garantált bérminimumra kell-e bejelenteni a dolgozót. A jelentős munkaerőhiányra tekintettel értelmetlen lenne minimálbért kínálni nekik. Valószínűleg van tíz másik hely, ahová elmehetne dolgozni. De figyelembe kell vennünk azt is, hogy az adott munkakör gyakorlója termel-e akkora értéket, amekkora bért ki kell fizetnünk neki. Ezért is lényeges kérdés, hogy például a konyhai munkát végzők számára mekkora bért kell kifizetni? Néha az sem biztos, hogy egy kisegítő konyhai munkát végző dolgozó megtermeli a ma már 138 ezer forintos minimálbért és közterheit. A garantált bérminimum kifizetése pedig egyenesen lehetetlen lenne a vállalkozó számára. Nagyon is lényeges kérdés tehát, hogy kinek kötelező megadni a garantált bérminimumot, és kit lehet minimálbéren is foglalkoztatni a vendéglátásban? A jogszabályok szerint a minimálbér az általános, mindenkire egyformán érvényes kötelező legkisebb munkabér. A garantált bérminimum a köznyelvben úgy szerepel, hogy „szakképzett minimálbér”, melyet a legalább középfokú végzettséggel rendelkező dolgozók számára kötelező megadni- ha olyan munkakörben dolgozik, amely ezt igényli. Néha azonban nem is olyan egyszerű eldönteni, hogy kinek jár, és kinek nem ez a magasabb minimálbér.
A MUNKAKÖR ÉS A VÉGZETTSÉG IS SZÁMÍT
A minimálbér és a bérminimum összegét kihirdető rendelet úgy fogalmaz, hogy a magasabb bért a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló számára kell megadni. A rendelet nem a bizonyítványt, hanem a munkakört veszi alapul.
Valójában azonban két feltétel van:
– a középfokú végzettséget, szakképzettséget igénylő munkakör
– és az, hogy a dolgozó rendelkezzen is ezzel a középfokú végzettséggel. (Kúria 2343/2011. számú munkaügyi elvi határozata)
Hogy mit nevezhetünk középfokú szakképzettségnek, azt a legtöbb esetben nem nehéz eldönteni. A szakmunkás-bizonyítvány és a középszintű okj-s végzettség középfokú végzettségnek számít. Vannak azonban problémásabb esetek: például az okj rész szakképesítések esetében.
IGÉNYEL-E SZAKKÉPZETTSÉGET A MUNKAKÖR?
Elsőként tehát azt kell megnézni, hogy a munkakörre előírja-e valamilyen jogszabály a szakképzettség meglétét? A helyzetet több dolog is bonyolíthatja:
– Számos olyan jogszabály van, mely valamilyen szakterületre képzettséggel kapcsolatos előírásokat fogalmaz meg. Ezeket megtalálni sem könnyű.
– Nem csak jogszabály írhat elő ilyen követelményt. Kollektív szerződés, vagy akár a munkáltató saját szabályzata is előírhatja, hogy egy-egy munkakörhöz milyen képzettségű dolgozókat fogadhatnak.
A vendéglátással kapcsolatos szakmai elvárásokat jogszabály rögzíti. Ez egy 2010-es miniszteri rendelet (21/2010-es NGM rendelet). ez az egyes ipari és kereskedelmi szakmák képzettségi elvárásait foglalja össze. A vendéglátó-iparban ez a rendelet elég jól megadja az alapot az egyes besorolások eldöntéséhez. Ennek követelményei láthatók a táblázatban. A harmadik oszlopban azokat a szakmai végzettségeket soroljuk fel, melyeket iskolák ma már nem adnak ki, de a korábban szerzett bizonyítványokkal továbbra is elláthatók a felsorolt munkakörök.
Forrás: 21/2010 NFGM rendelet
Mivel tehát ezekhez a munkakörökhöz elvárás a szakmai végzettség megszerzése, ezért az előírt végzettséggel rendelkező dolgozók számára kötelező a garantált bérminimum megfizetése is.
SZAKKÉPZETTSÉG NÉLKÜL IS LEHET, DE AKKOR NEM JÁR A MAGASABB BÉR
Előfordulhat azonban, hogy egy alkalmazott nem rendelkezik a munkakörére előírt szakmai végzettséggel. Az alkalmazását ez nem teszi lehetetlenné, hiszen lehet képzettség nélküli dolgozókat is foglalkoztatni. A munkakörre érvényes jogszabály mind a három kategóriára azt írja csak elő, hogy az üzemeltetés teljes ideje alatt jelen kell lennie egy szakképesítéssel rendelkező, azonnali intézkedésre feljogosított személynek is. Egy cukrászüzem tehát úgy is működhet, hogy a műszakot egy szakképzett cukrász felügyeli, míg a többi dolgozó nem rendelkezik a képesítéssel.
Nem kell a garantált bérminimumot megfizetni, ha a dolgozó
- szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik
- de a munkakörhöz előírt képesítése nincs meg.
A szakképzettséggel rendelkező dolgozónak tehát meg kell adni a garantált bérminimumot, ha ebben a munkakörben dolgoznak.
Például:
– a cukrászoknak,
– szakácsoknak,
– pincéreknek stb.
A velük azonos munkakörben dolgozó, de szakképzettséggel nem rendelkező dolgozóknak azonban nem szükséges. Szintén csak a minimálbért kötelező megadni a konyhai kisegítő munkát végzőknek, hiszen ők nem végeznek szakmunkát.
Forrás: Új média Kft.