2 ok, ami miatt kizárhatnak egy vállalkozást a pályázati támogatásokból
Gyakran jelennek meg olyan pályázati kiírások, melyek felkeltik egy vállalkozó érdeklődését. Csak sajnos a részletes feltételek megismerése után gyakran kiderül, hogy valamilyen múltbéli hiba miatt a vállalkozás nem adhat be pályázatot semmilyen támogatásra sem. Melyek a fő kizáró okok, amik eleve esélytelenné teszik egy pályázat benyújtását?
Egy olvasónk uniós fejlesztési támogatást szeretett volna igényelni cégének. A feltételek többségének megfelelt, és beletartozott a támogatás célcsoportjába is. Mégsem sikerült a támogatást elnyerni: korábbi, kisebb összegű munkaügyi bírság miatt automatikusan kizárták a támogatásra jogosultak közül. Tény, hogy az állami (köztük az EU-s) támogatásra jogosító feltételek egyre szigorúbbak. Az egyes pályázatok feltételei azonban különbözőek lehetnek. Mindig alaposan át kell nézni a pályázati kiírást, hogy megismerjük a kizáró okokat! A kizáró okok többségénél könnyű ellenőrizni, hogy beletartozunk-e vagy nem. Van azonban néhány olyan pont, ami csak jogszabályi hivatkozásokat tartalmaz, anélkül, hogy világosan megfogalmaznák a kizárások feltételeit.
Ezek leggyakrabban a következők:
1. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 50. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti köztartozással rendelkezik, valamint kinek – figyelemmel az Áht. 50.§ (5) bekezdésére – önkormányzati adóhatóságnál esedékessé vált és még meg nem fizetett adótartozása van
2. nem felel meg az Áht. 50. § (1) bekezdésében és az 52. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, vagyis
2.1. nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek
2.2. nem minősül átlátható szervezetnek.
Mit jelentenek ezek a feltételek?
Köztartozások
Az 1. pont a köztartozásokra vonatkozik. Az államháztartási törvény azt írja elő, hogy a támogatási igény benyújtásának feltételeként előírható, hogy a pályázónak ne legyen
– esedékes és még meg nem fizetett adótartozása
– járulék-, illeték- és vámtartozása.
A törvény ebben az esetben az önkormányzati adótartozásokat is beleérti a feltételek közé, tehát annak a megfizetésétől is függ a pályázaton való részvétel. Az államháztartási törvény szigorú az adóhiány megítélésében.
Láthatjuk, hogy
– nem jelölnek meg sem összeghatárt,
– sem időt.
Mindez azt jelenti, hogy ha egy vállalkozásnak tegnap járt le egy tízezer forintos adó befizetési határideje, és nem fizette meg, akkor ma már nem jogosult a támogatás igénylésére. Egyetlen nap késedelem is kizáró ok. Arra tehát figyelni kell, hogy akkor, amikor a jogosultsági feltételeket vizsgálják, ne legyen semmilyen tartozásunk! Fontos az is, hogy meg nem fizetett köztartozás esetén nem a bírálat során utasítják el a pályázót, mert el sem jut odáig. Akinek bármekkora összegű köztartozása van, az már a pályázat benyújtására sem jogosult. Tehát, gyakorlatilag felbontatlanul teszik félre a pályázatát, nem foglalkoznak érdemben a bírálattal.
Rendezett munkaügyi kapcsolatok
A 2.1. pont szintén az államháztartási törvényre, ugyanerre a paragrafusra hivatkozik. Ennek az első bekezdése előírja, hogy kinek nyújtható bármilyen költségvetési támogatás Magyarországon. A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének a törvény szerint az nem felel meg, akit 2 éven belül ugyanazért a jogsértésért bírságolja meg a hatóság vagy bíróság. (A bírság jogerős és végrehajtható.)
Az alábbi szabályok megsértése tartozik ide:
– dolgozók bejelentésének elmulasztása
– kiskorúak foglalkoztatásával kapcsolatos szabályok megsértése
– a munkabér mértékére és a kifizetések határidejére vonatkozó szabályok
– a munkaerő-kölcsönző cégek nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályok
– az egyenlő bánásmódra, az esélyegyenlőségre vonatkozó szabályok.
A támogatásokból a legtöbb esetben csak ismételt büntetések esetén zárják ki a vállalkozást. Akit első alkalommal bírságolnak meg a fenti jogsértések miatt, azt nem. (Ha egy vállalkozásnak több telephelye is van, akkor ismételt jogsértés alatt csak az azonos telephelyet érintő, jogerős büntetéseket kell számításba venni.) Egyetlen eset van, amikor nem az ismételt, hanem már az első büntetés miatt is kizárják a pályázót. Erre akkor kerülhet sor, ha valaki EU-n kívüli ország állampolgárát foglalkoztatja a megfelelő engedélyek nélkül, és emiatt kapott 2 éven belül jogerős büntetést.
Átlátható szervezet
Az állami pályázatokon csak átlátható szervezetek indulhatnak. Átlátható szervezetnek az a vállalkozás minősül, amelynek a valódi tulajdonosai teljes egészében megismerhetők. Ha egy cégnek magánszemélyek a tulajdonosai, akkor nincs probléma az átláthatósággal, hiszen nevüket a nyilvántartás tartalmazza. Bonyolultabb a helyzet, ha a tulajdonosok is cégek, ráadásul külföldön bejegyzett társaságok. Egyes országok cégjogi szabályai nem is teszik lehetővé, hogy a nagyközönség megismerhesse az ott bejegyzett társaságok tulajdonosait. Ezért is hívják ezeket az országokat adóparadicsomoknak, az ott bejegyzett cégeket pedig offshore cégeknek (a kifejezés szó szerinti fordításban parton túli, parton kívülit jelent). Egy máltai cégről soha nem derül ki, hogy ki a valódi tulajdonosa.
Egy cég akkor számít átlátható szervezetnek, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
– megismerhetők a tényleges tulajdonosok
– EU-tagállam adóhatósága regisztrálta, vagy olyan államé, melynek Magyarországgal van érvényes egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről
– nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak (lásd lejjebb)
– és ugyanezek a feltételek érvényesek minden olyan tulajdonosára is, mely 25 százaléknál nagyobb részesedéssel rendelkezik.
Az ellenőrzött külföldi társaság fogalma egy igen bonyolult meghatározás a törvények szerint. Nagyjából a következő külföldi cégeket jelöli:
– melyeknek magyar tulajdonosa van
– bevételei nagy részét Magyarországról szerzi
– társasági adót pedig alig fizet Magyarországon.
Ezek a tipikus közép-amerikai és egyéb bejegyzésű offshore cégek. A lényeg tehát az, hogy az átláthatóságnak a feltétele, hogy a nyilvános cégadatok alapján a cég valódi tulajdonosa megállapítható legyen. Ha nem így van, akkor a társaság nem jogosult költségvetési támogatásra Magyarországon.
Forrás: Új Média Kft.