Kötelező a fizetési meghagyásos eljárás, ha 3 milliónál kisebb a tartozás
Januártól új szabályok érvényesek az adósságok behajtására. A 3 millió forintnál kisebb tartozásokat csak közjegyzőn keresztül lehet behajtani, fizetési meghagyással. Az ilyen kisebb összegekkel nem lehet bírósághoz fordulni. A 30 millió forintnál nagyobb követeléseket viszont rögtön bírósági úton kell rendezni, fizetési meghagyás arra már nem bocsátható ki.
Egy tartozás behajtásának két hivatalos módja lehet. Az pénz jogosultja választása szerint fordulhat
– közjegyzőhöz vagy
– a bírósághoz.
Ha jogos a követelés, akkor a közjegyző fizetési meghagyást bocsát ki. Ehhez az kell, hogy a pénz jogosultja igazolni tudja, hogy jár neki a követelt összeg.
Például be tudja mutatni
– a szerződést,
– a teljesítésigazolást,
– a lejárt fizetési határidejű számlát stb.
Az adós a fizetési meghagyásra két dolgot tehet: vagy fizet, vagy vitatja a követelést. Ha vitatja a követelést, akkor az ügy bíróságra kerül. Ott dől el, hogy jogos-e a követelés, vagy nem.
Korábban a következők voltak a határok:
– 1 millió forintos követelés alatt elsőként csak fizetési meghagyással lehetett élni
– 400 millió forint felett viszont kötelező volt bírósági pert indítani.
A fizetési meghagyás olcsóbb és sokkal gyorsabb. Egy bírósági eljárás hónapokig, akár évekig is eltarthat, a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárás pedig pár hét alatt lezajlik. Mégis voltak sokan, akik rögtön a bírósághoz fordultak és pert indítottak a tartozások behajtására. A januártól érvényes új szabályok szerint a kisebb összegű követelések esetén erre már nem lesz lehetőség. Ha a tartozás 3 millió forint alatti, akkor kötelező a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárás lefolytatása. Nem lehet közvetlenül a bírósághoz fordulni. Ennek a változásnak az a célja, hogy tehermentesítsék a bíróságokat. A törvényváltozás jóval lejjebb tolta a közjegyzői eljárások felső határát is. Januártól a 30 millió forint feletti követelésekkel a közjegyzők már nem foglalkoznak. Ezeket az ügyeket közvetlenül a bíróságon kell indítani. A 30 millió forintnál nagyobb követeléseket tehát nem lehet fizetési meghagyással behajtani. A változást valószínűleg az a tapasztalat indokolta, hogy az ilyen nagy összegű követelések ügyei amúgy sem szoktak közjegyzői szinten befejeződni. Ha pedig amúgy is bíróság elé kerülnek, akkor kár a közjegyzőket terhelni a várhatóan úgyis eredménytelen ügyintézéssel.
A követelés jogosultjának is kell, hogy legyen itthoni címe
A fizetési meghagyásos eljárásoknál fontos változás még, hogy az eljárás csak magyarországi lakcímmel rendelkező felek között folyhat. (Korábban csak az adósnak kellett itthoninak lennie) Az új szabályok szerint adósnak és a követelés jogosultjának is rendelkeznie kell magyarországi lakcímmel. Jogi személyek esetén hazai székhely vagy képviselet kell. Az nem elegendő, ha például egy külföldi vállalkozás csak kézbesítési megbízottal rendelkezik.
Az egyéni vállalkozóknak is szükségük lesz ügyvédre
A fizetési meghagyásos eljárás csak elektronikusan intézhető. Az eljárásnak annyi a nehézsége, hogy az elektronikus ügyintézéshez hitelesített elektronikus aláírásra van szükség. Ilyennel például az ügyvédek rendelkeznek. Tehát az eljárás megindításához szükség van ügyvédi közreműködésre. Tavaly ez még csak a cégeknek volt kötelező, az egyéni vállalkozók beadhatták papíron is a kérelmeket. Idén ez már nem lehetséges. Jogi képviselő nélkül csak magánszemélyek és társasházak adhatják be a fizetési meghagyási kérelmeket. Ők személyesen a közjegyzőnél is kezdeményezhetik az eljárást. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke az MTI-nek adott ki egy közleményt a változásról. Ebben utal arra is, hogy évente körülbelül félmillió fizetési meghagyásos eljárást kezdeményeznek az országban. Ezeknek az eljárásoknak a 90 százaléka néhány hét alatt sikerrel végződik. Mindössze az eljárások 6-7 százaléka kerül a bíróság elé amiatt, hogy az adósok nem ismerik el a tartozásukat.
Forrás: Új Média Kft.