A bíróság törölni fogja a 3 milliós alaptőke alatti cégeket
Nincs még vége a társaságok kötelező átalakítási hullámának, több tízezer cég vár még arra, hogy alaptőkéjét a törvény által előírt szintre emeljék fel. Haladék már nincs, amelyik cég nem teljesíti a feltételeket, arra hamarosan bírság és kényszertörlés vár.
A 2013–ban elfogadott új Polgári Törvénykönyv tette kötelezővé, hogy a korlátolt felelősségű társaságok alaptőkéjét legalább 3 millió forintra felemeljék. Mivel a korábbi legkisebb alaptőke akár 500 ezer forint is lehetett, nagyon sok érintett cég volt. Nem csak a valódi vagyon nélküli, tartósan veszteséges vállalkozások alakultak korábban ilyen alacsony alaptőkével. A korábbi elképzelés éppen az volt, hogy tegyék a lehető legegyszerűbbé a cégalapítást, csökkentsék a minimumra a belépéshez szükséges feltételeket. Ezt a helyzetet használta ki nagyon sok újonnan alakuló cég, főleg a 2006–2010 közötti években. A kisebb, jellemzően 500 ezer forinttal alakult társaságoknak a törvénymódosítás miatt 2016 márciusáig kellett 3 millió forintra kiegészíteni a tőkéjüket. Ez nagyobb részüknek olyan gondot okozott, hogy a határidő közeledtével még mindig tízezrével működtek a 3 milliós határ alatti cégek. A kormány a helyzetet látva még egy év haladékot adott, s 2017. március 15–ig tette lehetővé a törzstőke felemelését. Ez sem volt elég. Az Inforádió május végi értesülése szerint csak Budapesten még mindig 13 ezer cég maradt adós a törzstőke felemelésével. Országosan akkor legalább 40–50 ezer céggel lehet még probléma. A határidőket többszörösen elmulasztó cégek egy része valószínűleg már csak névleg létező vállalkozás.
A valóban működő, ám a tőkét fel nem emelő cégek magatartása viszont nehezen érthető a következők miatt:
- a tőkeemelésre majdnem 4 évük volt az érintett társaságoknak. A 2013–as keltezésű törvény végső határideje 2017 tavasza lett. Ennyi idő állt a cégek rendelkezésére a tőkeemeléshez.
- Ha a cégnek nincs pénze, nem kell a tőkét most befizetni. A kötelezettség arról szólt, hogy a taggyűlésnek fel kell emelnie a társaság tőkéjét az előírt szintre. A tagok (tulajdonosok) ezt követően évekig elhúzhatják még a tényleges befizetéseket (csak addig nem vehetnek fel osztalékot).
- Ha a társaság végképp nem lát kiutat, nincs forrás az emelésre, akkor átalakulhatott volna például betéti társasággá, ahol nincsenek ilyen kötelező előírások.
Mindegyik megoldás olcsóbb lehet, mint ami a mulasztás miatt vár a késlekedő cégekre. Amelyik társaság ugyanis mindeddig nem tett eleget a kötelezettségének, azzal szemben a bíróságok törvényességi felügyeleti eljárást indítanak. Az eljárás végeredménye pedig valószínűleg az lesz, hogy a céget megszűntnek nyilvánítják, és elindítják a kényszertörlését. Ez alól a társaság már csak akkor mentesülhet, ha még a törvényességi felügyeleti eljárás alatt pótolja a tőkeemelést. A kényszertörlés azzal jár, hogy a cég megszűnik. A kényszertörlés kihirdetésekor be kell fejeznie a működését. A hitelezők ugyanúgy bejelentik követeléseiket, mint egy felszámolási eljárás során. A következmények a törölt cég vezetőit is érintik. Aki ugyanis egy kényszertörléssel érintett cég képviselője volt, az öt éven át nem lehet cégvezető, nem szerezhet más gazdasági társaságban többségi tulajdont, nem alapíthat egyéni céget. Sőt, ez a tiltás nemcsak a jövőben létrehozandó cégeket érinti: a kényszertörlés alapján megszűnő cégek képviselőit minden más társaságból is törölni kell. Ez utóbbi büntetés főleg azokat érintheti, akik már úgy gondolják, hogy a régi cég ügyeit rég maguk mögött hagyták. A kiürített, magára hagyott céget a bíróság törli, de ezzel a már rég új vállalkozásban dolgozó egykori vezetők mai pozíciójukat is elveszítik.
Forrás: Új Média Kft.