Munkaidőkeret lépésről lépésre
A munkaidő rugalmasan beosztható, a vállalkozás igényeihez alakítható formája a munkaidőkeret. Ennek lényege, hogy a ledolgozandó munkaidőt nem napokra vonatkozóan állapítjuk meg, hanem egy hosszabb időszakra, pl. 1 hétre, 8 hétre vagy akár 4 hónapra. Így nem arra kell figyelnünk, hogy a dolgozó mindennap 8 órát dolgozik-e, hanem arra, hogy a teljes munkaidőkeretben átlagosan mennyit dolgozik egy nap.
Míg a Munka törvénykönyve a vállalkozásoknak csak lehetőséget biztosít a munkaidőkeret alkalmazására, addig a gépjármű- vezetőknél, az utazó munkavállalóknál a közúti közlekedési törvény kötelezően előírja a munkaidőkeret használatát (kktv.18/C.§). A keretben dolgozók átlagos munkaideje napi 8 óra, heti 40 óra, havi 168 óra lehet. Munkáltatóként ezzel az időmennyiséggel gazdálkodhatunk, ezt oszthatjuk be a vállalkozás érdeke, az elvégzendő munkafeladatok mennyisége alapján. A kollektív szerződésekre némileg eltérő szabályok vonatkozhatnak.
Alapszabályok: hogy kell számolni a munkaidőkeretben?
A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő meghatározásához figyelembe kell vennünk a keret hosszát, a napi munkaidőt (8 óra), valamint a munkanapok számát az adott időszakban. A munkaidőkeret munkaóráinak számát úgy számoljuk ki, hogy a hónap hivatalos munkanapjainak számát megszorozzuk 8 munkaórával. Az így kapott óraszámmal tudunk gazdálkodni. Például 2017 májusában 22 munkanap van, ez 8-cal megszorozva = 176. Ennyi órára oszthatjuk be a munkavállalónkat. Ha vállalkozásunknál 4 havi munkaidőkeret van érvényben, ami 2017. február 1-jén kezdődik és május 31-én ér véget, akkor a 4 hónap alatt a munkavállalóknak 656 órát kell dolgoznia, mert: – februárban 20 munkanap volt (160 óra); – márciusban 22 (176 óra), – áprilisban 18 (144 óra), – májusban 22 (176 óra). A munkaidőkeret hossza meghatározható hetekben is, azaz 1 hétben, 4 hétben, 8 hétben vagy legfeljebb 16 hétben. Ha a munkavállalóra kollektív szerződés vonatkozik (pl.: MKFE-tagok), akkor a munkaidő-keret maximális hossza 6 hónap lehet.
Hány órát dolgozhat a munkavállalónk?
A munkaidőkeret alkalmazásakor a munkaidő-beosztására vonatkozó általános szabályokat kell követni (a Munka törvénykönyve szerintieket). Ennek alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló napi munkaideje nem lehet rövidebb négy óránál, a napi tizenkét órát viszont nem haladhatja meg. A heti munkaidő normál esetben legfeljebb negyvennyolc óra lehet. Gépjárművezetők esetében azonban a heti munkaidő meghosszabbítható heti 60 órára (kktv.18/C.§ 4-8.). Ennek feltétele azonban, hogy a munkaidőkereten belül (pl.: négy hónap) a munkaidő nem haladja meg átlagban a heti 48 órát. Ebbe a túlórákat is bele kell számolni, tehát azzal együtt nem lehet több a megadott óraszámnál.
Pihenőidők
A napi munka befejezése és a következő napi munkakezdés között 11 óra pihenő- időnek kell lennie. (Bizonyos esetekben ennél kevesebb is lehet, de ezt már az az 561/2006 EK rendelet szabályozza, ezért itt most nem részletezzük.) A munkavállalót heti 45 óra pihenőidő is megilleti. Ezt is a keret átlagában kell nézni: tehát egyenlőtlenül is be lehet osztani. (De természetesen figyelembe kell venni az 561/2006-os EK rendelet előírásait.) A nem menetrend szerinti közúti személyszállítást végző gépjárművezetők (különjárat) esetében lehetőségünk van arra, hogy a heti pihenőidőt ne hatnapi, hanem tizenkét napi vezetési időt követően adjuk ki.
A munkaidőkeret használatát nem szükséges munkaszerződésbe foglalni.
A munkaidőkeret bevezetéséhez, annak módosításához a dolgozó hozzájárulása nem szükséges. A munkaszerződésbe sem kötelező belefoglalni, hogy a munkavállalót munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Ha viszont ezt mégis megtettük, akkor a módosításra csak közös megegyezéssel kerülhet sor. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját kötelező írásban meghatározni, és erről tájékoztatni kell a munkavállalót. Ezt megtehetjük a céges faliújságra kihelyezett közleménnyel vagy levélben is.
Munkaidő-beosztás: előre közölni kell, írásban
A jól elkészített munkaidő-beosztás (a munkanapokra beosztott, teljesítendő munkaórák) egyszerűsíti a munkaidő-nyilvántartást. A Munka törvénykönyve szerint a munkaidő-nyilvántartást úgy is vezethetjük, hogy az írásban közölt munkaidő-beosztáson a változásokat naprakészen feltüntetjük, majd a hónap végén igazoljuk, hogy a munkavállaló valóban ledolgozta a rajta szereplő órákat Munkaidőkeret használata esetén a munkaidő-beosztást legalább egy hétre előre közölni kell írásban, legalább hét nappal a megkezdése előtt (a Munka törvénykönyve szerint). Áru- és személyszállításban dolgozók esetében a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a beosztást csak 12 órával a munkakezdés előtt készítse el. (Közlekedési törvény.) A munkaidő-beosztás írásban történő közlésnek minősül, ha kihelyezzük a hirdetőtáblára, vagy írásban átadjuk a munkavállalónak. Gépjárművezetők esetében a rövid közlési időtartamra való tekintettel a telefonon, sms-ben, e-mailen való tájékoztatás is elfogadható. Ha munkáltatóként elmulasztjuk az új munkaidő-beosztás közlését, úgy az utolsó munkaidő-beosztás szerint kell a munkavállalóknak a munkát felvenni. Vállalkozásunk működésében bekövetkezhetnek olyan előre nem látható körülmények, ami miatt módosítani kell a kiadott munkaidő-beosztást, pl. egy új megrendelés, egy megbetegedett munkavállaló esetén. Ilyenkor a beosztást 12 órával korábban módosíthatjuk rendkívüli munkavégzés elrendelése nélkül.
A rendkívüli munkavégzés
A munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek minősül, amelyért bérpótlék illeti meg a munkavállalót. Ha a fuvarozó vállalkozás vezetője a sofőr munkaidő-beosztását 12 órán belül módosítja, akkor a munkaidő első 12 órája rendkívüli munkavégzésnek (túlórának) fog számítani, amire 50 százalék bérpótlékot kell fizetni. Így egy váratlan fuvarfeladatnál, ha a sofőrt este hatkor tájékoztatjuk arról, hogy másnap hajnali 4-kor el kell vinnie egy rakományt Dániába, akkor a sofőr munkaidejének első 12 órájára rendkívüli munkavégzésnek fog minősülni.
Munkaidőkeret esetén járó bérpótlékok
Munkaidőkeret alkalmazása esetén a szombat munkanapnak számít, ezért pótlék a szombaton végzett munkáért nem jár. Más esetekben a következő összegek járnak: – A munkaszüneti napi munkavégzésért (pl.: március 15.) 100%-os pótlék jár. – A dolgozót szintén 100 százalékos bérpótlék illeti meg, ha a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapjára rendel el rendkívüli munkát a munkáltató. – Bérpótlék jár az éjszakai munkára is, de a fuvarozókra az éjszakai munkával kapcsolatban más szabályok vonatkoznak, mint az egyhelyben dolgozókra. A Munka Törvénykönyve az este 10 és reggel 6 közötti időszakot nevezi meg éjszakai munkaként. A sofőröknél ezzel szemben az éjfél és hajnali 4 közötti időt kell éjszakai munkavégzésnek tekinteni. Erre jár a 15 százalék éjszakai pótlék. Amelyik nap a sofőr éjszaka is vezet, a munkaideje nem lehet 10 órá - nál több. – 50% bérpótlék illeti meg a munkavállalót a rendkívüli munkavégzésért (túlóra, beosztástól eltérő munka).
A havibéres és órabéres elszámolás közötti különbség
A havibéres munkavállalót a hónapban ledolgozott óráktól függetlenül a havibére illeti meg. Például: ha munkavállalónk a munkaidő-beosztása alapján 2017. májusában 154 órát dolgozott, akkor ugyanúgy a munkaszerződésben meghatározott, pl. 180.000 Ft-os havibérére jogosult, mintha 176 vagy ha 190 órát dolgozott volna.
A munkaidőkereten felüli munkaórákat (rendkívüli munkavégzés) a munkaidőkeret végén kell a munkáltatónak elszámolnia.
Ha pedig kevesebbet teljesített a munkaidőkeretnél, akkor a különbözetre járó, előlegként már kifizetett pénzt a következő időszak végén le lehet vonni, amennyibe erről a munkaszerződésben külön megállapodnak. Máskülönben nem lehet levonni, vagy visszakérni a kifizetett összeget.
Forrás: Új Média Kft.