Kölcsön ügyletek vállalkozóknak
Az üzletszerű pénzkölcsön nyújtását rengeteg jogszabály szabályozza, van néhány követelmény is, aminek meg kell felelni. A kölcsön adott/kapott pénzösszeg kapcsán rengeteg kérdést kell tisztázni a szerződő feleknek. Nézzünk néhány tipikus esetet, amikor nem üzletszerű kölcsönszerződés jön létre a szereplők között!
Általánosan a kölcsönről
A kölcsön ügyleteknek két résztvevője van, a hitelező és az adós. Kölcsönnyújtásnál kölcsönszerződés jön létre a két szereplő között, ez történhet szóban vagy írásban is. A felek megegyeznek a kölcsönnyújtás összegéről, időpontjáról, pénzneméről, a kamat mértékéről, a visszafizetés időpontjáról, fedezetről és az egyéb feltételekről, ha vannak (felhasználási feltételek, késedelmi kamat…stb). A kölcsönszerződésnek nincs formai követelménye, viszont a felek kötelesek betartani a rájuk eső kötelezettségeket, akár szóban akár írásban jött létre a kölcsönszerződés. Ezek megszegésénél, a sértett fél élhet a felmondás jogával.
Vállalkozói ügyletek
Az üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott kölcsönnyújtásra más szabályok vonatkoznak.
Az alábbi ügyletek NEM minősülnek üzletszerű kölcsön nyújtásnak:
- magánszemély ad kölcsönt cégnek/cégének
- a cég ad kölcsönt egy magányszemélynek
- a vállalkozás nyújt pénzkölcsönt kapcsolt vállalkozásnak
Magánszemély és cég között
Magánszemély (tulajdonos) tagi kölcsönt ad saját vállalkozásának. Ilyenkor saját jövedelmét bocsájtja a cég rendelkezésére. Ha ez nem rendszeresen történik, akkor nem minősül üzletszerű pénzkölcsön nyújtásnak. Tehát alap esetben, ha a magánszemély kamatmentesen ad kölcsön cégnek, akkor nem keletkezik adózási kötelezettség. (Kivéve, ha kamatbevételt realizál a magánszemély). Az ebből származó egyéb kötelezettségek kamata nagyban befolyásolhatja a cég adófizetési kötelezettségét.
Cég és magánszemély között
Amikor a vállalkozó köt kölcsönszerződést egy magánszeméllyel (nem a lakás célú kölcsönre gondolunk), akkor is a kamatnak van meghatározó szerepe, ugyanis ha nem a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegébe kerül meghatározásra a kölcsönszerződésben megállapított kamat, akkor a magánszemélynek kamatkedvezményből származó jövedelme fog keletkezni. Amennyiben mégis alacsonyabb kamat lesz megállapítva, akkor a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa lesz, és ezután kell fizetni az SZJA-t és EHÓ-t.
Cég és cég között
A kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönnél is nagyon oda kell figyelni a kamat meghatározására. Amennyiben eltér a szokásos piaci kamattól, a vállalkozóknak társaságiadóalap - korrekció kötelezettsége keletkezik. Kamatmentes kölcsön esetén pedig az egyik félnél egy elmaradt kamatbevétel jöhet létre, ami viszont társaságiadó-fizetési kötelezettséget keletkeztethet.
Tehát egy ilyen ügylet után, figyelni kell az érintett cég társasági adóbevallására.