Hogyan zajlik egy adóellenőrzés?
Az ellenőrzés az előzetes értesítés kézbesítésétől kezdődik, de előfordulhat olyan, hogy az adóhatóság nem értesíti előzetesen az adózót. Ilyen esetben az ellenőrzés a megbízólevél átadásával kezdődik. Ha a megbízólevelet átvették, akkor indul meg az ellenőrzés. A megbízólevél átvételének dátumától számítják az ellenőrzés kezdetét. Ezt kíséri egy Tájékoztató levél, amely tartalmazza az ellenőrzés részleteit, mikor, hol kell megjelenni, milyen dokumentumokra, iratokra van szükség.
Az ellenőrzés az előzetes értesítés kézbesítésétől kezdődik, de előfordulhat olyan, hogy az adóhatóság nem értesíti előzetesen az adózót. Ilyen esetben az ellenőrzés a megbízólevél átadásával kezdődik. Ha a megbízólevelet átvették, akkor indul meg az ellenőrzés. A megbízólevél átvételének dátumától számítják az ellenőrzés kezdetét. Ezt kíséri egy Tájékoztató levél, amely tartalmazza az ellenőrzés részleteit, mikor, hol kell megjelenni, milyen dokumentumokra, iratokra van szükség. Figyelem! Abban az esetben is elkezdi az adóhatóság az ellenőrzést, ha az adózó nem veszi át a megbízólevelet.
Ha az ellenőrzésre az adóhatóság hivatali helyiségében kerül sor, akkor az ellenőrnek akár a szolgálati igazolványa nélkül is lehetősége van lefolytatni az ellenőrzést. Ha a helyszínen történik az ellenőrzés, az adóellenőr csak akkor kezdheti meg az ellenőrzést, ha az adózó vagy annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanú jelen van.
Előfordulhat olyan is, hogy helyszíni ellenőrzést végez az adóhatóság. Az ellenőrzést, önálló tevékenységet folytató adózó esetében munkaidőben, más személynél napközben 8-20 óra között lehet lefolytatni. Ettől el lehet térni az adózó kérelmére. A helyszíni ellenőrzéshez hozzá tartozik az adózó székhelyén, telephelyén kívül tárolt, illetve őrzött eszközök, iratok vizsgálata is.
Az adózónak kötelessége, hogy együtt működjön az adóhatósággal az ellenőrzés során. Ha az adózót adómentesség, adókedvezmény illeti meg, ezt okirattal vagy más megfelelő módon kell bizonyítania.
Az ellenőrzés fajtái
Az adóhatóság az ellenőrzés célját a következő területekre vonatkozó ellenőrzéssel valósítja meg:
- a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló (ideértve az egyszerűsített ellenőrzést is),
- az állami garancia beváltásához kapcsolódó,
- az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló,
- az adatok gyűjtését célzó,
- az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó,
- az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzéssel.
Az ellenőrzés az iratok vizsgálatával kezdődik, illetve történik. A hivatalnak lehetősége van különböző ellenőrzési cselekvések végzésére, pl. nyilatkozattételre idézhet, tanúkat hallgathat meg, helyszíni ellenőrzés végezhet, kapcsolódó vizsgálatot rendelhet el stb.
Fontos, hogy az ellenőrzést az adó és a költségvetési támogatás megállapításához való jog elévülésén belül folytassák le.
Az adóellenőr az ellenőrzés során
- üzleti, üzemi vagy az egyéb adóköteles tevékenység, vagyontárgy vagy jövedelem ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe beléphet,
- a vállalkozási tevékenységgel összefüggő járműveket, járművek rakományát, helyiségeket, helyszínt átvizsgálhat,
- iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg,
- az adózótól, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet,
- tisztázhatja az adóköteles tevékenységben résztvevők személyazonosságát, részvételük jogcímét,
- próbavásárlást, leltárfelvételt végezhet,
- próbagyártást rendelhet el,
- az adózóval szerződéses kapcsolatban álló más adózónál kapcsolódó vizsgálatot végezhet,
- más, a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást folytathat le.
Az ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával zárul. Lehetőség van a jegyzőkönyvre észrevételt tenni. Általában érdemes élni ezzel a lehetőséggel mert „ingyenes” és befolyásolhatja esetlegesen az ellenőrzés folytatását illetve a jogkövetkezményeket, a bírság mértékét.
A jegyzőkönyv kézhezvétele után a hivatal meghoz egy Határozatot. A határozat tartalmazza a szankciókat, mennyi mulasztási bírságot, késedelmi pótlékot kell fizetni.
Amennyiben az adózó nem ért egyet a határozatban foglaltakkal akkor fellebbezhet. Ekkor a másodfokú adóhatósághoz kerül az ügy.
A másodfokú hatóság a törvényes határidőn belül elbírálja az elsőfokú adóhatóság határozatát és dönthet az alábbiak szerint:
- Helybenhagyja az elsőfokú határozatot, vagyis nem módosít rajta
- Megváltoztatja az elsőfokú határozatot, tehát módosít rajta
- Az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja.