Kollektív szerződés a fuvarozásban

Módosítaná egy gépkocsivezető munkaszerződését, de nem tudja, hogy a tervezett változtatás megfelel-e a fuvarozók kötelező kollektív szerződésének – írta nemrég egy kisebb fuvarozó vállalkozást működtető olvasónk. Hasonló téma érdekelte egy másik fuvarozótársunkat: ő arról érdeklődött, hogy a kollektív szerződés szerinti pótlékok mértéke eltér-e a Munka Törvénykönyve előírásaitól, vagy ugyanazt kell betartani a gépkocsivezetőknél is?

Mi az a kollektív szerződés?

Ha egy vállalkozás sok dolgozót foglalkoztat, ott a dolgozóknak és a vezetőknek sem jó, ha minden egyes új munkaszerződés feltételeit külön-külön kell megtárgyalni és elfogadtatni. A bérezési rendszerre, szabadságokra, egyéb juttatásokra és munkafeltételekre vonatkozó egyezségek amúgy sem személyenként dőlnek el, hanem a munkaadó ugyanazokat a feltételeket biztosítja minden dolgozójának. Erről szól a kollektív szerződés. Megírnak egy olyan dokumentumot, mely az összes dolgozó munkafeltételeit, bérezését meghatározza. A fuvarozásban is sok ilyen kollektív szerződés létezik a nagyobb cégeknél, ezek egy-egy vállalkozásra érvényesek. A kollektív szerződéseket mindig tárgyalás útján hozzák létre. Az egyik fél a munkaadó, a másik pedig valamilyen dolgozói szervezet. Hiszen minden egyes alkalmazott nem ülhet le külön tárgyalni a vezetőséggel. A dolgozókat valamilyen érdekvédelmi szervezet, legtöbbször egy szakszervezet képviseli. A megkötött kollektív szerződés a cég minden egyes dolgozójára kötelező lesz, függetlenül attól, hogy tagja-e a tárgyaló szakszervezetnek vagy nem. A kollektív szerződéseket be is kell jelenteni a munkaüggyel foglakozó minisztériumban, s ott visszakereshető minden egyes cég kollektív szerződése. Jelenleg ez a Munkaügyi Kapcsolatok Információs Rendszere néven működő honlapon érhető el, a mkir.gov.hu címen.

Ágazati kollektív szerződések

Tárgyalnak a munkaadókkal a sok ezer tagot számláló nagy szakszervezetek is, melyek sok cég képviselőjével tárgyalnak egyszerre a feltételekről. Ha születik közöttük megállapodás, akkor az az összes érintett cég összes dolgozójára kötelező lesz. Ezek az ágazati kollektív szerződések. Azért hívjuk ágazatinak, mert nem csak egy cégre érvényes, hanem az ágazatban egyszerre sok vállalkozásra. Az ágazati kollektív szerződések azokra a vállalkozásokra nézve kötelezőek, melyek az aláírók között szerepelnek, vagy valamilyen módon kapcsolódnak az aláírókhoz (pl. több olyan ember is dolgozik a cégnél, aki az egyik aláíró szakszervezet tagja). De egy kis cégre, ahol nincs olyan munkavállaló, aki tagja valamelyik aláíró szervezetnek, továbbra sem kötelező a szerződés betartása. Van egy harmadik lépés is, ez a kiterjesztett ágazati kollektív szerződés. Ilyen szerződés érvényes például az építőipari dolgozókra. Ez azt jelenti, hogy az illetékes miniszter elfogadta a megkötött ágazati szerződést, és azt egy miniszteri rendelettel kötelezővé tette az ágazat (pl. az építőipar) valamennyi dolgozójára, attól függetlenül, hogy a cég az aláírók között szerepelt-e vagy nem.

Vannak-e fuvarozói kollektív szerződések?

Néhány fuvarozással foglalkozó vállalkozás rendelkezik saját kollektív szerződéssel is. A már említett központi nyilvántartás szerint a 4941-es TEÁOR (közúti áruszállítás) alá tartozó vállalkozások közül 49-en kötöttek kollektív szerződést 1995 és 2015 között. A fuvarozói ágazatban kiterjesztett, azaz minden munkáltatóra kötelezően érvényes kollektív szerződés nincs. Tény, hogy a fuvarozó vállalkozások dolgozóira kismértékben eltérő szabályok vonatkoznak, mint a többi ágazatban dolgozókra. Ezeket az eltéréseket azonban nem kollektív szerződés írja elő, hanem törvény. A közlekedési törvény tartalmazza azokat az eltéréseket, melyeket máshogy kell a fuvarozóknál kezelni, mint ahogyan a többi vállalkozásnál a Munka Törvénykönyve előírja. Ezek a munkaidővel, elszámolással, pihenőkkel kapcsolatos előírások az 561-es rendelet hatálya alá tartozó (3,5 tonna feletti) gépkocsivezetők számára. Ágazati kollektív szerződés több is született az évek során. A legutóbbit 2016-ban az MKFE (a fuvarozók képviseletében) és a Teherfuvarozók Európai Szakszervezete (a dolgozók képviseletében) kötötte. Ez a 2016-ban kötött szerződés minden olyan vállalkozásra kötelező, mely az MKFE tagja. De csak a tagokra érvényes, tehát egy MKFE-tagsággal nem rendelkező vállalkozásnak nem kell betartania ennek a szerződésnek az előírásait.

Fuvarozói ágazati szerződés

Amiről tehát a továbbiakban fuvarozói kollektív szerződésként írunk, az kizárólag az MKFE-tagjai közé tartozó fuvarozó vállalkozásokra érvényes. A szerződés a munkaviszonnyal kapcsolatos szabályokra terjed ki, különösen az alábbiakra:

– felmondási szabályok, végkielégítés

– bérezés

– pótlékok

– pihenőidők, szünetek, szabadság

– kártérítés stb.

Nézzük ezeket sorban, részletesen!

Végkielégítés

Ha a felmondás a munkáltató részéről történik (vagy megszűnik a munkáltató cég), akkor a dolgozónak több végkielégítést kell fizetni, mint amennyi a Munka Törvénykönyve előír:

– 25 év munkaviszony után a normál végkielégítésen felül plusz 1 hónapnyi távolléti díj összege fizetendő,

– 30 év után 2 hónapnyi,

– 35 év után 3 hónapnyi.

Ez az összeg tehát nem a teljes végkielégítés, ezt a törvény szerint járó összegen felül kell még kifizetni. Aki viszont nyugdíj mellett dolgozik, annak nem jár ez a végkielégítés. Ha a dolgozó meghal, a munkáltatónak kegyeleti költségtérítést kell fizetnie az elhunyt dolgozó családjának, ha az illető legalább 5 évig dolgozott a munkáltatónál. Ennek az összege másfél havi alapbér (bejelentett munkabér).

Pótlékok

Ahogy már írtuk, az 561-es rendelet hatálya alá tartozó gépkocsivezetők munkafeltételeit a közlekedési törvény rögzíti. Ebben benne van, hogy a munkaidőt kötelező munkaidőkeretben meghatározni. Ez azt jelenti, hogy nem azt kell nézni, hogy egy nap 6 vagy 9 órát dolgozik a sofőr, hanem azt, hogy a teljes keret, pl. 4 hónap átlagában mennyi az egy napra eső munkaidő. Túlóraként (rendkívüli munkaidőként) csak a munkaidőkereten túli órákat kell elszámolni. Tehát a példában szereplő 4 hónapban a ténylegesen ledolgozott összes órát kell összeadni, s ha ez több, mint a munkaidőkeret, akkor kell a többletet rendkívüli munkaidőként kezelni, és kifizetni rá a pótlékot. A munkaadó abban is megállapodhat az alkalmazottal, hogy a túlórát nem számolják el részletesen, hanem átalányt fizet érte. A havi átalány 10 ezer forint lehet, vagy megválthatja plusz szabadidővel is a következő időszakban. Átalányban kifizethető a rendelkezésre állási idő pótdíja is, erre legalább havi 10 ezer forint adható a dolgozónak (többet is adhat, ha a munkaszerződésben erről megállapodnak).A munkaszüneti napra, vasárnapra, éjszakára eső pótlékokat pedig azzal is kifizetheti a munkáltató, hogy a dolgozó alapbérét minimálbérről felemeli a garantált bérminimum összegére (jelenleg ez bruttó 161 ezer forint). Ezt szintén a munkaszerződésben kell rögzíteni. Tehát köthetnek olyan munkaszerződést a sofőrökkel, hogy a havi alapbér 161 ezer forint, s ez már tartalmazza a munkaszüneti napokra, vasárnapra és éjszakai munkára eső pótlékokat is.

Bérek, keresetek

A szerződés nem írja elő kötelezően, hogy mennyit kell fizetni az egyes dolgozóknak. Ezt továbbra is a munkáltató joga meghatározni. Az előírás azt teszi kötelezővé, hogy az alapbért időbérben kell meghatározni – ez lehet órabér vagy havi bér. A munkabért a következő hónap 10-éig ki kell fizetni. Ekkor kell kifizetni a pótlékátalányra a havi 10 ezer forintokat is. Ha nem állapodtak meg a dolgozóval átalányfizetésben, akkor a pótlékokat a munkaidőkeret végén számolják csak el. Ilyenkor a pótlékokra és a túlórára előleget kell fizetni: havi 5 ezer forintot a munkabérrel (az elszámolás pedig a munkaidőkeret végén történik).

Munkaruha

A munkáltató köteles munkaruhát adni azokban a munkakörökben, ahol nagy az elhasználódás veszélye. 2 évente kell egy váltás munkaruhát adni. (A sofőrök munkája nem számít ilyennek, a rakodóké inkább.)

Munkaidő

A munkaidőkeret általános szabályok szerint maximum 4 hónap lehet, ezt kollektív szerződés 6 hónapra nyújthatja. Meg lehet szabni ennél rövidebbet is, de legalább 2 hónaposnak kell lennie a keretnek a kollektív szerződés szerint. A heti munkaidő alapesetben legfeljebb 48 óra lehet, fuvarozóknak maximum 60 óra engedélyezhető. A kollektív szerződés szerint a heti munkaórák száma egyes heteken akár 72 óra is lehet. A munkaidőkeret átlagában azonban nem lehet ennyi: a heti munkaórák száma átlagban a 48 órát nem lépheti túl. A heti munkaórák számába a túlórákat is bele kell számolni. A túlóra a 6 hónapos keret alatt maximum 200 óra, évente pedig maximum 300 óra lehet. Ha a munkaidőkeret rövidebb 6 hónaposnál, akkor a túlóra idejének is arányosan kevesebbnek kell lennie ennél.

Rendelkezésre állási idő

A kollektív szerződés meghatározza a rendelkezésre állási idő fogalmát is. Minden olyan időt ide kell számolni, ami nem munkaidő vagy pihenő, de a dolgozónak bármikor készen kell lennie a járművezetésre vagy más munkavégzésre. Tipikusan ilyenek:

• a kompon vagy vasúton történő szállítás ideje
• várakozás a határátkelőknél
• közlekedési korlátozások miatti várakozás (beleértve a hétvégi korlátozás idejét is)
• négykezes járatoknál a nem vezetéssel töltött idő.

A munkáltató köteles nyilvántartást vezetni a rendelkezésre állási időkről is, és azokat is ki kell fizetni a dolgozóknak.

Szünetek, pihenők

A munkaügyi jogszabályok előírják a külön munkaközi szünetek beiktatását. A kollektív szerződés ezzel kapcsolatban előírja, hogy a dolgozó köteles a vezetés közbeni szüneteken belül igénybe venni a munkaközi szüneteket is. Tehát nem fogadható el, hogy előbb kiveszi a vezetés közben szünetét, majd újra megáll, hogy a munkaidőben kötelező 20 perces szünetét is eltöltse. A napi pihenőidő 9 óránál nem lehet kevesebb. Heti két pihenőnap kötelező. Ez összevontan is kiadható (pl. 5 nap egyszerre a hónapban), csak ügyelni kell az ezzel kapcsolatos uniós előírások betartására.

Az 561-es rendelet hatálya alá NEM tartozó dolgozók szabályai

Hasonló előírások érvényesek azokra, akiknek nem kell megfelelniük a vezetési időkre vonatkozó uniós szabályoknak (pl. furgonosok). A kollektív szerződés rájuk is vonatkozik, ha MKFE-tag munkáltatónál dolgoznak, ezért külön is leírták a rájuk vonatkozó szabályokat. Számukra a munkaidőkeret akár 12 hónapos is lehet. A heti munkaidejük meghaladhatja a 60 órát, maximum 72 óra lehet. A munkaidőkeret átlagában azonban nekik sem lehet több 48 óránál. A napi munkaidő egyes esetekben 12 óra is lehet, de a keret átlagában nem lehet 8 óránál több. A túlóra évi 300 óra lehet. Munka közben legalább 30 perc pihenőt kell biztosítani, a napi pihenőnek pedig legalább 9 órásnak kell lennie. A heti pihenők egy hónapon belül összevonhatók, egyszerre is kiadhatók, de akkor legalább egy szombat-vasárnapnak a pihenőbe bele kell esnie. A beosztásukat a munkáltató legalább a munkakezdés előtt 12 órával köteles közölni az érintett dolgozóval.

Szabadság

Évente legalább 7 napot a dolgozó kérésének megfelelően kell kiadni egybefüggően. A szabadságot a tárgyévben kell kiadni, de a munkáltató jogosult annak negyedrészét a következő év március 31-ig átvinni.

Hogyan követelhető kártérítés a kárt okozó dolgozótól?

A kollektív szerződés pontosan rögzíti az eljárás lépéseit. Amikor a munkáltató megtudja, hogy milyen kárt okozott neki az alkalmazottja, akkor 15 napja van arra, hogy megindítsa az eljárást. Ha az eset régebben történt, akkor legkésőbb a károkozástól számított 3 hónapon belül kell az eljárást elindítani, akkor is, ha a munkáltató erről csak később szerez tudomást. A munkáltatónak írásban kell közölnie a dolgozójával, hogy mire alapozza a kártérítési igényét, és mennyit követel tőle. A dolgozó védekezhet, szintén írásban kell a saját érveit felsorakoztatnia. Ehhez igénybe veheti ügyvéd segítségét, vagy a szakszervezetet is. A védekezés után a munkáltató határozatot hoz, ezt az ügy indítása után 45 napon belül meg kell tennie. Ha a dolgozó nem fogadja el ezt a határozatot, akkor bírósághoz fordulhat 30 napon belül. Ha nem fordul bírósághoz a dolgozó, akkor ki kell fizetnie a megszabott kártérítést– maximum 1 havi alapbérét. Ezt külön be kell fizetnie a munkáltató kasszájába. Csak akkor lehet a fizetéséből levonni, ha ez a lehetőség külön benne van a munkaszerződésében. A levonás sem lehet korlátlan, egyszerre legfeljebb a nettó bér 33 százalékát lehet levonni.

További munkaviszony

Előfordulhat, hogy a gépkocsivezető a főállása mellett máshol is dolgozik. Az ilyen másodállásokat kötelező előre bejelentenie a munkaadójának (alkalmi megbízást is). A munkaadó meg is tilthatja, hogy a dolgozója máshol is munkát vállaljon. Erre például azért lehet szükség, mert ha a pihenőnapján máshol dolgozik, netán vezet is, akkor ezzel teljesen felboríthatja a munkaidő-beosztást, s komoly bírságokat kockáztat.

Azonnali felmondás

Lényeges, hogy a kollektív szerződés egyenként felsorolja mindazokat az eseteket, amikor azonnali felmondás jár a járművezetőnek. A kollektív szerződés úgy fogalmaz, hogy ezek a munkaviszonnyal kapcsolatos kötelezettségek vétkes megszegésének esetei:

• bűncselekmény elkövetése
• igazolatlan hiányzás folyamatosan 2napig
• munkavégzés megtagadása
• engedély nélkül távozás a munkahelyről
• munkavégzés vagy csak megjelenés a munkavégzésre ittas állapotban vagy kábítószeres befolyásoltság alatt
• szándékos, vagy súlyosan gondatlan károkozás
• más testi épségének vétkes veszélyeztetése
• ha bántalmazza a munkatársát, a munkáltató ügyfelét vagy a munkáltatóval üzleti kapcsolatban álló személyt, esetleg olyan kijelentést tesz, amely csorbíthatja ezeknek a személyeknek a jó hírnevét
• üzleti titok megsértése, cég jó hírnevének rontása
• számviteli szabályok súlyos megsértése, továbbá, ha többször nem tud időben elszámolni
• további munkaviszonyt létesít a munkáltató tudta nélkül, vagy kifejezett tiltása ellenére
• gépjárművezetőként egy éven belül többször, önhibás balesettel 500 ezer forint, vagy ezt meghaladó kárt okoz a munkáltatónak vagy más személynek.

A dolgozó is jogosult azonnali felmondásra, ha a munkáltató a következők valamelyikét elköveti:

• nem fizeti ki a bérét, egyéb járandóságát, vagy több mint egy hetet késik a kifizetéssel
• nem biztosítja az egészséges munkavégzés feltételeit, ezzel a dolgozó élete, testi épsége, egészsége veszélybe kerül
• a munkabért jogalap nélkül csökkenti.

Kártérítés

A legfontosabb, hogy a sofőrnek kártérítési felelőssége van azokért a bírságokért, melyeket a munkáltatója az ő gondatlansága miatt kap. Ha a károkozás szándékos, vagy súlyos gondatlanság miatt következik be, akkor a teljes kárt ki kell fizetnie. Egyéb esetben gondatlanság esetén a kártérítés összege legfeljebb 8 havi távolléti díja lehet, de ezt csak megfelelő eljárás után, bíróság állapíthatja meg. Közvetlenül a munkáltató (bíróság nélkül) legfeljebb egyhavi alapbért követelhet a dolgozóktól, ám ebben az esetben is be kell tartani a kártérítési eljárás szabályait (lásd a keretes írást!). A munkáltató azt is kikötheti a munkaszerződésben, hogy a járművezetőnek fizetnie kell egyhavi bérének megfelelő összeget, kártérítési biztosítékként. Ez egy letét, károkozás esetén ebből lehet levonni a jogosan járó kártérítés összegét.

Leltárhiány

Akár vétkes a dolgozó a károkozásban, akár nem, teljes mértékben felelős az átvett értéktárgyakért, különösen a következőkért:

– hitelkártyák

– üzemanyagkártyák

– okmányok

– üzemanyag

– mobiltelefon

– ellátmányok

– jármű és tartozékai

– bármi, amivel el kell számolnia, vissza kell szolgáltatnia, meg kell őriznie.

A járművezető felelős az üzemanyagnorma betartásáért is. A munkaszerződésben kell meghatározni, hogy a norma be nem tartása esetén milyen következményekkel kell számolnia.

A sofőr holmijában esett károk megtérítése

Az természetes, hogy a járművezető magával viszi az útra mindazokat a holmikat, melyek akár több hetes külföldön tartózkodása alkalmával számára szükségesek.

Ilyen például

– ruházat, tisztálkodó szerek

– ágynemű, főző és étkező felszerelések

– szükséges és átlagos értékű műszaki cikkek (fényképezőgép, tévé, laptop, hűtőszekrény)

– élelmiszer, figyelembe véve a vámszabályokat.

A munkáltató nem felelős azért, ha a járművezető az útra jelentős mennyiségű műszaki cikket visz. Egy átlagos fényképezőgép például része lehet a normál felszerelésnek, de több, profi kamerára már nem terjed ki a munkáltató felelőssége. Nem felelős a munkáltató azért sem, ha a járművezető a vámkeretét meghaladó mértékű árut vásárol külföldön, vagy tart magánál az autóban. Mindezek az előírások tehát kötelezőek azokra a vállalkozásokra, melyek az MKFE tagjai. Még egyszer hangsúlyozzuk: amelyik cég nem tagja ennek a szervezetnek, annak nem kell betartani ezeket a szabályokat, csak a törvényi előírásokat. Önkéntes alapon azonban igazodhatnak ehhez a szerződéshez, hiszen jó iránymutatást kínál például a pótlékok kifizetésére vagy a munkaidő kezelésére.

Forrás: Új Média Kft.

További kérdések esetén keress minket bizalommal, a megadott elérhetőségek valamenyikén!