Milyen adózású céget alapítsak?
Az egyéni vállalkozók több adózási mód közül választhatnak. Vagy a vállalkozói jövedelem szerinti adózást vagy az átalányadózást. A második lehetőségre viszonylag magas bevételi korlátok vonatkoznak. Az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói jövedelem szerint adózik, az a pénztárkönyvben szerepelteti befolyó bevételt és a kiadott költségek különbségeként számítja ki a profitot.
Ezzel ellentétben az átalányadózó a törvényben meghatározott jövedelem szerint fizeti az adóját és egyéb közterheit. Profit általában a bevétel 40%-át jelenti. Az átalányadót választó egyéni vállalkozó, amennyiben az áfa-levonási jogát nem érvényesíti, a pénztárkönyv (naplófőkönyv) bevételi adatait vezeti, - ez bevételi nyilvántartás, - továbbá a vállalkozásával kapcsolatban felmerült összes költségének bizonylatait és egyéb dokumentumait az szja törvényben foglalt általános szabályok szerint köteles megőrizni.
Havonta a fix bérminimum után be kell fizetni a járulékokat mindkét adózási típusnál.
Lehetőséges még egy úgynevezett egyszerűsített vállalkozói adót (eva) választani, de ez csak akkor célszerű választani, ha áfás tevékenységet folytatunk. Egyéb esteben biztosított a csőd. Minimumjárulékot ebben az esteben is fizetni kell.
Kezdő betéti társaság vagy közkereseti társaság esetén az adózás a vállalkozói jövedelem szerinti adózáshoz hasonló, de itt kettős könyvvitelt kell vezetnie és éves beszámolót csinálni. Ezen kívül lehetőség van még mikro-gazdálkodói beszámolót is választani.
Teljesen kezdőknek a KATA a legjobb. Ebben adózási formában kötelező a bevételi nyilvántartás. 6 millió forintig évi 600.000 forint adót kell fizetnie a vállalkozónak, bevételtől függetlenül. Lecsökken ez az összeg a többes jogviszonyosnak és a nyugdíjas vállalkozók esetén évi 300.000 forintra.