Munkavédelem az irodában
Amikor egy vállalkozóhoz bejelentkezik a munkavédelmi ellenőr, a legritkább esetben gondol arra, hogy egy irodai problémán csúszhat el. Felmerül benne, hogy nincs rendben a papírmunka, nem biztos, hogy jók voltak az oktatások, kint az építkezésen és a műhelyben is akadhat valami, amire mondhatják, hogy szabálytalan....de hogy az irodában? Ott vajon mi történhet? Leforrázza magát a kávéfőzővel a titkárnő, vagy elcsúszik valaki a frissen felmosott folyosón?
• Irodai munkahelyekre is el kell végezni a kockázatértékelést
• A munkavédelem már egy dolgozó esetén is kötelező
• Figyelni kell az egészségkárosító tényezőkre is, mint a zaj, a hőmérséklet, az ülőmunkához megfelelő székek, bútorzat
• Külön figyelmet kell fordítani a számítógépes munkahelyek kialakítására.
Képzelje csak el, hogy reggel megérkezik az irodába, megissza a kávéját, s már éppen hívná a titkárnőt egy fontos megbeszélés miatt, amikor izgatott kiabálás üti meg a fülét az egyik szobából. Akkor rémül csak meg igazán, amikor a fénymásoló előtt meglátja az áramütéstől eszméletlenül a földön fekvő lányt. Mi hiányos munkavédelmi oktatás is közrejátszott abban, hogy a lányukat megütötte az áram az irodában. Tönkremegy a cég, mire a per végére jut. Ha viszont rendben vannak a cége munkavédelmi papírjai, betartotta az előírásokat, akkor pontosan tudja, mit kell tennie ilyen esetben. Kész forgatókönyve van a válsághelyzetekre. Számolt a kockázattal, tudta, hogy a baj minden óvintézkedés ellenére is bekövetkezhet. A dolgozók kaptak munkavédelmi oktatást, s ezt igazolni is tudja. Nem esik pánikba. Teszi a dolgát, s megnyugszik, amikor az eset utáni h ellenőrzés is mindent rendben talál. Az áramütésből felépülő lányt pedig visszavárja az állásába, s folytatják a közös munkát. Tény: nem az a kérdés, hogy kell-e az irodai dolgozóknak is munkavédelmi vagy tűzvédelmi oktatást tartani. Persze hogy kell: ha csak egy alkalmazottja is van, már kötelező.
Irodában is szükség van munkavédelemre?
Igaz, hogy a fent említett problémák csekélységnek tűnnek egy építkezésen előforduló balesethez képest. Ahol sok tonna föld tud a dolgozókra ráömleni, vagy fennáll a veszélye annak, hogy leesik valaki négy emelet magasságból, ott egy csúszós padló miatti elesés nem tűnik jelentős problémának. Mégsem szabad elhanyagolni ezeket a feladatokat. Az irodai munkavédelem kérdését a hatóságok éppen olyan komolyan veszik, mint az építkezésen tapasztalt hiányosságokat. Itt is el kell végezni a papírmunkát, és fel kell hívni a dolgozók figyelmét a veszélyekre, meg a szabályok betartására. A dolgozók épségét, egészségét az irodában is védeni kell. Az ilyen munkahelyekre is vonatkozik egy sor, az alkalmazottak egészségét védő előírás, amelynek betartása az irodai munka hatékonyságát is szolgálja. A munkavédelemre vonatkozó jogszabályok nem tesznek különbséget az egyes munkahelyek jellege között. Vannak persze csak az építőiparra érvényes szakmai előírások, de az alap munkavédelmi feladatok függetlenek attól, hogy valaki irodai vagy fizikai munkát végez.
Kire vonatkoznak a munkavédelmi előírások?
A jogszabályok mindenütt a munkáltató felelősségéről szólnak. A rendelkezések mindenkire vonatkoznak, akinek legalább egy alkalmazottja van. Alkalmazott nélküli vállalkozónak nem kell ezeknek a feladatoknak a többségét elvégeznie – ő többnyire csak saját magáért felelős. Van felelőssége azonban az egyéni vállalkozónak is, ha olyan munkát végez, ami más embereket is érint. A törvény ezt úgy fogalmazza meg, hogy a foglalkozása hatókörébe kerülnek más emberek: vásárlók, ügyfelek, járókelők, más munkáltatónak a közelben lévő dolgozói. Egy építkezésen egy alkalmazott nélküli egyéni vállalkozónak is be kell tartania például a rögzítésekre vonatkozó szabályokat. Hiába nincs alkalmazottja, akkor sem ejthet senkinek sem a fejére egy acélgerendát. A munkavédelmi szabályokat a vállalkozóknak akkor is be kell tartaniuk, ha csak egy alkalmazottjuk van. Kisvállalkozóknál elég gyakori, hogy csak a tb biztosítása miatt bejelentenek valakit, akár csak névleg felveszik alkalmazottnak. Jó tudni, hogy ebben az esetben a vállalkozó már átkerül a másik kategóriába: az első alkalmazott felvétele után ő már munkáltató lesz, akin éppen úgy számon kérik a jogszabályok betartását, mint a több száz embert foglalkoztató nagy cégeken. A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek a megvalósításáért. Vagyis ő felel a munkavédelemért a vállalkozásában. A munkavédelmi törvény hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen formában történik. Ez nem munkajogi kérdés: a munkavédelem nem függ attól, hogy az illető alkalmi munkaként dolgozik pár napot, vagy teljes munkaidős alkalmazott.
A munkáltató legfontosabb feladatai
A munkáltatóra háruló feladatok röviden összefoglalhatók (bár végrehajtani nem ilyen egyszerű):
• azonosítani kell a várható veszélyeket (ez a kockázatértékelés) és a veszélyeztetett emberek körét
• fel kell becsülni a veszélyeztetettség mértékét
• meg kell határozni a védekezés leghatékonyabb módját, ide értve a védőeszközöket, a szervezési és megelőzési intézkedéseket
• és a fentieket végre is kell hajtani (oktatás, védőeszközök juttatása, munka megszervezése stb.).
Kockázatértékelés
A kockázatok felmérését a munkavédelmi törvény teszi kötelezővé. A cél annak a felmérése, hogy ezen a munkahelyen milyen lehetséges veszélyek fenyegetik a dolgozók egészségét és biztonságát. Ez nem egy elvont, elméleti feladat. Konkrétan meg kell vizsgálni az adott munkahelyen a konkrét helyzetet, és meg kell határozni a konkrét teendőket. A kockázatok felismerése és kiküszöbölése azért is fontos, mert egy rosszul kialakított munkahely a munkáltatónak is nagyon sok pénzébe kerülhet. Nézzünk egy példát. Lényeges a bútorok kialakítása, elrendezése, megfelelősége. Akinek egész nap ülnie kell, annak nagyon is fontos, hogy milyen magas az asztal, milyen állású a szék: tartja-e a hátát, vagy egész nap görnyednie kell-e az asztal fölé. A megfelelően kialakított bútorzat nem luxus, nem kényelmi szolgáltatás. A nem megfelelő bútor mozgásszervi problémákhoz, állandó nyak- hátfájáshoz, gerincferdüléshez vezet. Ha a sok görnyedéstől állandóan fáj a dolgozó nyaka és válla, akkor előbb-utóbb orvoshoz fog járni, munka helyett táppénzen lesz, mert a szakorvosi vizsgálatokra és a röntgenre fog várakozni. Hatékonysága csökken, mert fájdalomcsillapító szed, amitől elálmosodik. Az álmosságtól többször hibázik, nem tud figyelni, ami pedig már a tulajdonosnak is érzékelhető kárt okoz. A vállalkozó végső soron plusz munkaerőre, táppénzre, hibák kijavítására költi a pénzét, pedig talán csak egy rendes széket és egy jó monitort kellett volna vásárolnia.
A következő lépés: a baleset megelőzése vagy a kár mérséklése
A kockázatok felmérése után a következő lépés, hogy ki kell gondolni a megfelelő megelőző vagy kárt mérséklő intézkedéseket. Az első cél, hogy ne legyen semmilyen kár vagy baleset, a második pedig, hogy ha mégis bekövetkezik a baj, hogyan lehet a lehető legkisebbre szorítani a következményeket. Az irodában például számos elektromos berendezést használnak a dolgozók: fénymásolót, nyomtatót, számítógépet. A műszaki cikkek állapota, érintésvédelme itt az egyik legfontosabb kérdés. Elektromos csatlakozóból mindig kevés van egy irodában, ezért sok helyen teljesen szabálytalanul, össze-vissza egymásba fűzött hosszabbítókkal és elosztókkal teszik elérhetővé az elektromos áramot. A kockázatértékelés feltárja ezt a hibát: az egyik asztalhoz nem lehet máshogyan áramot vinni, csak úgy, ha a földön, a közlekedőútvonalon húzzák keresztül a kábelt. Ez így veszélyes, mert sokan meg fognak botlani benne. A kockázatértékelés első szakasza, hogy ezt a hibát valaki felismerje. Ez egy balesetveszélyes helyzet. Megoldás: meg kell próbálni máshonnan áramot vinni az asztalhoz, így meg lehet szüntetni a veszélyes helyzetet. Ha nem lehet máshonnan áramot vinni, akkor arra kell törekedni, hogy csökkentsük a meglévő balesetveszélyt. Feltűnő jelzéssel kell ellátni, rögzíteni kell a vezetéket a földön, veszélyt jelző táblát kihelyezni, hogy az arra közlekedőknek mindenképpen a szemébe tűnjön a veszélyes helyzet. Igyekeztünk csökkenteni a veszélyt, de így is előfordulhat baleset. További teendő lehet, hogy csökkentsük az elkerülhetetlen balesetből eredő sérülések nagyságát. Lehet, hogy meg fog botlani valaki abban a vezetékben, de legalább ne legyen ott egy asztal sarka is, hogy betörje rajta a fejét. Végül oktatáson fel kell hívni minderre a dolgozók figyelmét, meg kell ismertetni őket a balesetveszélyes helyzettel és a baleset elkerülésének módjával. És mindez nem egy életveszélyes gép, csak egy földön fekvő elektromos vezeték miatt válik szükségessé.
Egyéb jellemző kockázatok, problémák az irodában
Ergonómia. Arról már volt szó, hogy egyáltalán nem mindegy, milyen kialakításúak a bútorok.
Higiénia. A munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkahelyeket, a munkaeszközöket, felszereléseket és berendezéseket rendszeresen takarítsák és tisztítsák. Ahol a munkavégzés zárt térben történik, ott műszakonként legalább egyszer ki kell takarítani.
Karbantartás, javítás. A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a munkaeszközök, a felszerelések és a berendezések megfelelő állapotban legyenek. Elektromos berendezéseknél munkavédelmi szempontból az érintésvédelem a legfontosabb kérdés.
Az iroda kialakítása, mérete. Az irodahelyiségeknek elegendő padlófelülettel, belmagassággal és légtérrel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a dolgozók a munkát el tudják végezni anélkül, hogy veszélyeztetnék az egészségüket, biztonságukat vagy kényelmüket. Általános szabály, hogy dolgozónként legalább 2 négyzetméter szabad területet kell biztosítani a mozgáshoz. Ha ez műszaki okokból nem valósítható meg, de még egyetlen négyzetméter mozgási területet sem lehet kialakítani, akkor a dolgozó részére a munkahelye közvetlen közelében kell egy legalább másfél négyzetméter területű hely a mozgáshoz. Az irodában csak rögzített és szilárd, csúszást gátló padlózat alkalmazható, amelyen nem lehetnek veszélyes kiemelkedések, mélyedések vagy lejtők. Feltűnően jelezni kell az átlátszó vagy áttetsző falakat, különösen a teljesen üvegből készült elválasztófalakat az irodahelyiségekben vagy azok közelében, valamint a közlekedési útvonalak mellett. Ezeket a falakat biztonságos, nehezen törhető anyagból kell kialakítani. El is kell keríteni a szokott közlekedési útvonalaktól, nehogy az emberek nekimenjenek, annak betörése esetén megsérüljenek. Az ablakokat és szellőzőket úgy kell kialakítani, hogy azokat a dolgozók is biztonságos módon tudják nyitni és zárni. Az ablakok kinyitott állapotban sem jelenthetnek veszélyt az ott dolgozókra. Nem szabad úgy tenni az ablak alá egy íróasztalt, hogy nyitott ablak esetén oda ne lehessen leülni.
Szellőztetése. Az irodákban is biztosítani kell az elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt. Gondoskodni kell a megfelelő légcseréről. A munkahelyek kialakításáról szóló rendelet szerint ilyen esetben óránkénti 30 köbméteres légcserét kell biztosítani dolgozónként. Ha a helyiségben mesterséges szellőztetés működik, akkor a következőkre kell figyelni:
• a berendezések működőképesek legyenek
• ha a szellőző elromlik és a hiba egészségre veszélyes lehet, akkor a rendszernek hibajelzést kell adnia
• tisztán kell tartani a berendezéseket, a lerakódott szennyeződéseket el kell távolítani
• ha a helyiségben veszélyes, vagy szennyező anyaggal dolgoznak, azt a szellőző nem kavarhatja fel
• nem lehet kellemetlen, vagy egészségre ártalmas a szellőző légmozgása
• a szellőzőnek a friss levegőt a környezet legtisztább pontjáról kell vennie
– ehhez figyelembe kell venni meteorológiai tényezőket is (ne oda kerüljön a szellőző szívónyílása, ahová az uralkodó széljárás a port fújja).
Hőmérséklet. Az iroda hőmérsékletének a munkavégzés teljes ideje alatt az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie. Fél méteres magasságban mérve 20–22 fok a megfelelő hőmérséklet. Olyan ablakokat, tetőablakokat kell alkalmazni, melyek kiküszöbölik az erős napsugárzás hatásait. A fűtőtestek megválasztásánál és elhelyezésénél gondoskodni kell arról, hogy azok ne idézhessék elő a munkahelyi légtér szennyezését, illetve a munkavállalók túlzott felmelegedését vagy lehűlését. Világítás. Lehetőség szerint biztosítani kell a megfelelő természetes fényt, továbbá a munkavégzés jellegéhez és körülményeihez igazodó mesterséges világítást. Munkához, olvasáshoz a 300–500 lux fénymennyiségre van szükség. Irodában ablak közelében 300 lux a normális fénymennyiség.
Megváltozott munkaképességű munkavállalók. Azokon a munkahelyeken, ahol megváltozott munkaképességű munkavállalókat kívánnak foglalkoztatni, ott ezen dolgozók testi adottságainak megfelelően kell kialakítani az ajtókat, az átjárókat, a szintbeli különbségeket áthidalókat, a lépcsőket, a zuhanyozókat, a mosdókat és a munkahellyel összefüggő berendezéseket.
Zajvédelem. Általános irodai munkahelyek esetén 50–60 dB az engedélyezett zajszint. Fokozottan igényes irodai munkahelyek (pl. tervezők) esetén nem lehet több 50-nél, egy művezetői irodában 65 dB-nél.
Képernyő előtti munkavégzés. Itt háromtényezőt kell egyszerre figyelni:
• látásromlást előidéző tényezők
• pszichés (lelki) megterhelés
• fizikai állapotromlást előidéző tényezők (például az állandó üléstől).
A folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább 10 perces szüneteknek kell megszakítaniuk. A képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát nem haladhatja meg, s nem lehet több a teljes munkaidő 75 százalékánál. Vannak olyan helyzetek, amkor a képernyő előtti munkavégzést egyáltalán nem lehet megszakítani. A vagyonvédelmi kamerák képét is megszakítás nélkül kell figyelni, ebben nem lehet 10 perc szünetet tartani. Ilyenkor a képernyős munkavégzést rendszeres időszakonként váltani kell másfajta feladatokkal.
Szem- és látásvizsgálat. A munkáltató köteles a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni a képernyős munkát végző dolgozók szem- és látásvizsgálatának elvégzését (akkor beszélünk képernyős munkáról, ha legalább napi 4 órát dolgozik képernyős eszközzel). A vizsgálatot el kell végezni a munkába lépés előtt, majd utána 2 évenként, vagy akkor, ha látási panasza jelentkezik az illetőnek. A vizsgálatot a foglalkozás-egészségügyi orvos végzi el, de indokolt esetben a dolgozót szemészeti szakvizsgálatra utalja tovább (ha például szemüveget kell felírni).
Kinek a feladata a kockázatértékelés?
A kockázatértékelés megléte a munkáltató felelőssége, persze nem személy szerint neki kell elkészítenie a dokumentumot. Egy ilyen munka munkabiztonsági szaktevékenységnek számít, csak megfelelő szakképesítéssel lehet elvégezni. A vállalkozások számára a legfontosabb feladat, hogy ha nincs saját munkavédelmi szakemberük (a kisebb vállalkozásoknak nem is kell), akkor szerződjenek egy olyan szaktanácsadó céggel, mely elvégzi ezeket a munkákat. A lényeg, hogy ne csak az olyan magától értetődően veszélyesnek számító munkahelyekkel és munkafolyamatokkal foglalkozzanak, mint az építkezés, vagy egy telephely működtetése. A munkavédelmi és egészségvédelmi intézkedéseket az irodában éppen úgy végig kell vinni, mint egy első látásra is sokkal veszélyesebb munkahelyen. Fontosabb jogszabályok: a munkahelyek legfontosabb munkavédelmi előírásait a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. SzCsM-EüM együttes rendelet tartalmazza.
Forrás: Új Média Kft.