Blog
A házipénztárral talán minden vállalkozó megégeti magát legalább egyszer. Törvénytelenség helyett már egy kis figyelmetlenség is elég ahhoz, hogy a házipénztár csak papíron létező összege kezelhetetlenül nagy legyen. Vagy éppen ellenkezőleg: üres, sőt, mínuszos legyen a házipénztár. Mit tegyen a cégvezető, ha csak év végén szembesül a házipénztárban lévő rengeteg pénzzel? Vajon hogyan fordulhat elő, hogy papíron több milliónak kellene a pénztárban lennie, a valóságban viszont csak ennek a töredéke áll rendelkezésre?
2017. Július 1-től megváltozik az élete minden olyan székhelyszolgáltatónak, aki nem felel meg az új szabályozásnak. Mutatjuk, mikre kell figyelni!
Már biztos, hogy nem júliustól kell bekötni a NAV-hoz a céges számlázó programokat, s nagyon valószínű, hogy nem kell külön bejelenteni a 100 ezer forint fölötti áfatartalmú számlákat sem. Egy ma még hatályos tavalyi törvény mindezt idén július elsejétől teszi kötelezővé, de már bejelentették, hogy a kormány egy év haladékot ad mindennek a bevezetésére. Túl bonyolult az új adatszolgáltatáshoz szükséges informatikai fejlesztés, nem készült el időben.
Alanyi áfamentes egyéni vállalkozóknak is kötelező lesz vállalkozói bankszámlát nyitniuk 2018. január végétől – olvashatjuk a jövő évi tervezett adótörvények között. A változásokat ezekben a hetekben tárgyalja a Parlament.
Létezik-e olyan kollektív szerződés, melyet minden fuvarozó vállalkozásnak be kell tartania, és ha igen, mennyiben tér ez el a Munka Törvénykönyve előírásaitól? A közelmúltban több olvasónk is érdeklődött a kollektív szerződés előírásairól, ezért áttekintjük az erre vonatkozó fontosabb szabályokat.
